Iránban a helyzet fokozódik, de nem annyira

Mohamed el-Baradei, a NAÜ főigazgatója pénteken küldte el Bécsből az iráni atomprogrammal kapcsolatos újabb jelentését a világszervezet Biztonsági Tanácsához, valamint az atomsorompó-szerződésben foglaltak betartásán őrködő szervezet 35 ország képviselőiből álló kormányzótanácsához.

A BT március végén 30 napos határidőt adott Teheránnak arra, hogy függessze fel az urándúsítással kapcsolatos tevékenységét. Akkor bízták meg a NAÜ főigazgatóját, hogy a határidő április 28-i lejártakor tájékoztassa a BT-t az iráni lépésekről. A New York-i testület a jövő szerdán zárt ajtók mögött vitatja meg az újabb NAÜ-jelentést.

Irán: nem tartalmaz negatív elemeket a NAÜ-jelentés

Nem elítélő a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója által elkészített jelentés, azt a néhány kérdést pedig, amely nyitva maradt, Irán kész megválaszolni - közölte pénteken az iráni atomenergia-ügynökség helyettes vezetője.

Mohammed Szajedi szerint "a jelentés nem tartalmaz negatív elemeket. Kiviláglik belőle, hogy továbbra is a NAÜ-nek kell figyelemmel kísérnie az iráni nukleáris ügyet", s nincs szükség az atomdossziénak az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalására.

Az irániakat cáfolják a kiszivárogtatások

Ugyanakkor az MTI azt írja: Mohamed el-Baradei NAÜ-főigazgató jelentésében a kiszivárgott hírek szerint megállapította, hogy Teherán az ENSZ által kiszabott április 28-i határidőig nem szüntette be urándúsító tevékenységét.

A dokumentum többek között leszögezi, hogy Irán nem működik együtt maradéktalanul a NAÜ ellenőreivel, s így nem határozható meg, hogy nukleáris programja békés szándékú vagy katonai célokat követ, úgyszintén nem zárható ki, hogy az iszlám köztársaság külföldről szerzett be atomfegyver építéséhez fölhasználható plutóniumot.

Az első reagálások: Bush szerint elfogadhatatlan Irán álláspontja

Elfogadhatatlannak nevezte Irán magatartását George Bush amerikai elnök pénteken, és úgy ítélte meg, hogy nemzetközi összefogással békés úton kell rávenni a teheráni kormányt atomfegyverkezési céljainak a feladására.

Az elnök a Fehér Ház rózsakertjében visszafogottan nyilatkozott Iránról, világosan értésre adva, hogy az elsőbbség a diplomáciáé. Szavai szerint a diplomáciai erőfeszítések még csak most kezdődnek el igazán, bár ezúttal sem volt hajlandó kizárni katonai fellépés lehetőségét.

Nagy-Britannia fokozná a nyomást, Kína nem

Nagy-Britannia arra készül, hogy az Iránra kifejtett diplomáciai nyomás fokozására kérje a Biztonsági Tanácsot. Erről a brit külügyminiszter beszélt Londonban azután, hogy tudomására jutott a Baradei-jelentés.

Kína meglátása szerint a BT csaknem összes tagállama diplomáciai megoldást akar az iráni atomvitára. "Számos probléma akad a (közép-keleti) térségben, ezért nem szabadna semmi olyant tennünk, ami tovább bonyolíthatná a helyzetet" - jelentette ki New Yorkban Vang Kuang-ja (Wang Guangya).

Francia és orosz álláspontok

Franciaország továbbra is elkötelezett az iráni atomprogram körüli válság diplomáciai úton való megoldása mellett - derült ki a francia külügyminiszter pénteki nyilatkozatából.

Szűkszavúan nyilatkozott az iráni urándúsító program állapotáról szóló NAÜ-jelentésről az orosz diplomácia. Szergej Kiszljak külügyminiszter-helyettes azt mondta, Moszkva alaposan áttanulmányozza a tisztségviselő által "nagyon komolynak" nevezett dokumentumot, s ezután alakítja ki álláspontját.

Ahmadinezsád keménykedik

Közben Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök pénteken egy vidéki helyszínen mondott beszédében azzal fenyegetőzött, hogy Teherán "gyökeresen megváltoztatja" a NAÜ-vel folytatott együttműködés "eddig módját", ha megpróbálják megfosztani az iszlám köztársaságot a nukleáris nyersanyag birtoklásának jogától.