Utcán küzdenek jogaikért az iráni nők

Szabadon engedtek Iránban 30 nőt, akiket vasárnap tartóztattak le, miután a szexuális diszkrimináció ellen tüntettek egy bírósági épület előtt Teheránban. A hatóságok arra figyelmeztették őket, ne vegyenek részt egy demonstráción sem, amit a nemzetközi nőnapon tartanak Iránban, írja a BBC.

A nők a vasárnapi demonstráción szolidaritást vállaltak öt nőtársukkal, akiket egy tavalyi, szintén diszkrimináció-ellenes tüntetés miatt fogtak perbe. Az aktivistákat azzal vádolják, hogy illegálisan tartottak demonstrációt, amit a rendőrség végül szét is vert, legkevesebb 70 embert vettek őrizetbe.

Letartóztatások, felháborodás

Emberi jogi szervezetek elítélték a letartóztatásokat: a New York-i székhelyű Human Rights Watch szerint az aktivista nők az egyre növekvő üldöztetés áldozatai, ezért a jogvédő szervezet felszólította Iránt, törölje el nőket diszkrimináló törvényeit.

„Harminc embert tartóztattak le a forradalmi bíróság épülete előtt, ami illegális, mivel az alkotmány szerint jogszerűen lehet demonstrációkat tartani” – nyilatkozta az AFP-nek Mohamed Ali Dadka, emberi jogi ügyekre szakosodott ügyvéd.

Nemzetközi felháborodást váltott ki a majdnem három tucat, békésen demonstráló nő vasárnapi letartóztatása is, több ország élesen bírálta az iráni kormányt.

Nem engedik őket az utcára

Két nőt és ügyvédjüket továbbra is bent tartottak. A két aktivista családját éjszaka felkeresték a hatóságok, hogy írjanak alá egy kötelezettségvállalást, miszerint a nők nem mennek tüntetni a március 8-i nőnapon. Az egyik elengedett nő úgy nyilatkozott, túlságosan fél részt venni bármilyen demonstráción, de aktivisták egy csoportja továbbra is tartja magát korábbi tervéhez, így várhatóan csütörtökön a parlament előtt gyülekeznek.

Az aktivisták úgy vélik, akkor indult ellenük állami hadjárat, és akkor kezdődött megfélemlítésük, mikor tavaly júniusban elkezdtek aláírásokat gyűjteni egy petícióhoz. Az irománnyal azt akarják elérni, hogy változzanak meg a diszkriminatív törvények, így például a poligámiáról szóló passzusok, valamint a gyermekek felügyeletérő szóló részek, ennek joga ugyanis automatikusan az apát illeti meg.

„A válás joga teljes képtelenség. Láttam már olyat, hogy egy nő a bíróságon közölte, házastársa kábítószerfüggő, mire a bíró úgy döntött, akkor is együtt kell maradniuk, hiszen a férfi legalább támogatja őt. A bírók nem tartják szem előtt a nők értékét és méltóságát, ez undorító” – mondta Siam, miután aláírta a petíciót.

Egyenjogúságért küzdenek

Érdekes adat, hogy az egyetemeken jelenleg több nő tanul, mint férfi, ami kecsegtető perspektívát jelent a fiatalabb generációknak. Ugyan a politikai vezetők még mindig kizárólag a férfiak közül kerülnek ki, de például az orvostudományban, műszaki területeken és a médiában számos nő dolgozik vezető pozíciókban.

A politikusok fel is emelték a szavukat a nők térhódítása ellen, így azt próbálják elérni, hogy korlátozzák az egyetemekre felvehető nők létszámát. A kemény ellenállás mégsem tűnik sikeresnek, a tavalyi helyhatósági választásokon ugyanis a tartományi fővárosok tanácsaiban az összesen megszerezhető 264 helyből 44-et nyertek meg nők.

A reformernek tekintett volt iráni elnök, Mohamed Katami beállt a nőmozgalom mögé azzal, hogy megnevezett két nőt, akiket alelnöki pozícióra javasol, egyikükre a környezetvédelmet, a másikra a nőket érintő konfliktusok kezelését bízná. Keményvonalas utódja az elnöki székben, Mahmud Ahmadinezsád egyelőre nem követi Katami vonalát, jelenleg minden minisztérium élén férfi áll.