Az írek 'hálátlanságáról' cikkezik az európai sajtó

2001.06.10. 20:06
A hétvégi európai lapok azon keseregnek, hogy az írek elutasító válasza a nizzai szerződésre nemcsak azért súlyos pofon a bővítésnek - és az egész Uniónak -, mert egy nehezen feloldható probléma elé állítja az európai vezetőket, hanem azért is, mert pont Írország az egész "Európa-projekt" legnagyobb nyertese.
A La Libre Belgique szerint az elutasítás igencsak megnehezíti majd a soron következő belga elnökség dolgát. A belga lap ráadásul skizofréniával vádolja meg az EU-vezetést, hisz "a Tizenötök mindig is e szerződés elfogadásától tették függővé új tagországok felvételét, Günter Verheugen bővítési biztos viszont úgy nyilatkozott, hogy az ír népszavazás eredménye nem fogja befolyásolni a bővítés folyamatát" - írja a konzervatív újság.

A Financial Times egyenesen alkotmányos válságról cikkezik. Szerencse, hogy még sok idő van hátra a 2002-es ratifikációs határidőig, írja a brit üzleti körök lapja, bár a szerző szerint egyáltalán nem biztos, hogy egy második referendumon nem ugyanígy döntenének az írek.

A német Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint nem áll épp rózsásan a bővítés ügye, ha még az Európa-barát írek is így szavaznak. A konzervatív újság ugyanakkor hozzáteszi: az íreket továbbra sem lehet EU-ellenesnek nevezni, hisz a részvételi arány alacsony volt, és a szerződést támogató kormány sem tett meg mindent az emberek meggyőzéséért. A Die Welt szerint is szomorú, hogy éppen az írek viselkednek így, hisz talán éppen ők köszönhetik a legtöbbet az Európai Uniónak.

A Süddeutsche Zeitung úgy látja, hogy a mostani eset jól mutatja a nehézségeket, amikkel a 27 tagú Uniónak meg kell majd birkóznia, hisz Írország - bár az egyik legkisebb tagállam - most komoly pofont adhatott az EU legnagyobb vállalkozásának, a bővítésnek.

Verheugen: A bővítés folytatódik
Pénteken kezdődő göteborgi csúcstalálkozójáról az Európai Uniónak "még világosabb jelzést" kell küldenie tagjelöltjeinek azután, hogy az írországi népszavazáson váratlanul elutasították a nizzai szerződést - vélekedett Günther Verheugen, az EU bővítési biztosa.

A Süddeutsche Zeitungnak adott nyilatkozatában felidézte: Nizzában az EU úgy foglalt állást, hogy 2002 végére készen kell állnia az új tagok felvételére, biztosítandó részvételüket a 2004-es európai választásokon. "Az uniónak most határozott tanújelét kell adnia annak, hogy 2002 végére lezárja a csatlakozási tárgyalásokat a tagjelöltek első csoportjával" - hangsúlyozta Verheugen. "A tárgyalások változatlan intenzitással folytatódnak. Az íroszági eredmény azonban érthető módon megrendítette a tagjelölt országokat" - fűzte hozzá, ugyanakkor irreálisnak tartotta a nizzai szerződés esetleges újratárgyalását.