Továbbra is a bővítés mellett az EU

Az Európai Unió továbbra is elkötelezett a bővítés és a kijelölt menetrend mellett - hangzott el az EU külügyminisztereinek hétfői luxemburgi találkozóján. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy az Unió el van szánva, hogy 2002 közepére - az eredeti terveknek megfelelően - lezárja a csatlakozási tárgyalásokat a legelőrébb járó országokkal, köztük Magyarországgal is.

Mint ismeretes, múlt pénteken Írország népszavazáson elutasította a bővítés alappillérének számító nizzai szerződést.

Haider is népszavaztatna Az írországi fiaskó után az osztrák Szabadságpárt (FPÖ) is népszavazást tartana a bővítésről, de ezt koalíciós partnere, a Osztrák Néppárt (ÖVP) elutasítja - közölte az MTI. Ezt Jörg Haider, a párt volt elnöke vetette fel, de a jelenlegi vezető, Susanne Riess-Passer, aki egyben külügyminiszter is, szintén nem értett vele egyet. Az ellenzéki szociáldemokraták sem támogatják az ötletet. Ausztriában egyébként 1998 óta folyamatosan csökken a bővítést ellenzők aránya, ma "csak" 45 százalék nem lelkesedik értünk.

Újra kiírják a népszavazást

Az ír külügyminiszter a luxemburgi találkozón hangsúlyozta, hogy Írország nem árulta el a kelet-európai országokat, és továbbra is elkötelezettek a bővítés mellett - jelentették hírügynökségek. Jacques Chirac francia elnök különnyilatkozatban szögezte le, hogy a bővítést semmi nem akadályozza, a nizzai szerződés elutasítása által okozott gondokon felül lehet kerekedni. A szerződést várhatóan újra népszavazásra bocsátják a szigetországban, így azt még a 2002-es határidő előtt ratifikálhatja mind a 15 tagállam. Egyelőre még nem tudni, pontosan mikor írják ki újra a referendumot.

Az Unió államai mai nyilatkozatukban kizárták a nizzai szerződés újratárgyalását, bár brüsszeli források szerint elképzelhető, hogy bizonyos részek alól valamilyen fajta felmentést kapnak az írek. Így történt ez 1992-ben is, amikor Dánia elutasította az Európai Uniót létrehozó maastrichti szerződést.

Nem lesz könnyű meggyőzni az íreket

Európai újságok azonban a hétvégén arról cikkeztek, hogy a nizzai szerződést nem lesz olyan könnyű megmenteni: valójában senki nem tudja pontosan, mi nem tetszett az íreknek. Az írországi "nem"-kampány támadta az ír katonai semlegességgel szerintük szembenálló közös európai hadsereg létrehozását és a nagyobb államok megnövekedett súlyát egyaránt. Egyes kommentátorok szerint a bővítés azért is aggasztja az íreket, mert a szegényebb kelet-európai országok belépése brüsszeli forrásokat vonna el tőlük. Írország azonban 2004-2006-tól mindenképpen elveszíti ezeket a támogatásokat, és az ellenkampány retorikája sem a tagjelöltekre volt kihegyezve.

"Tisztában vagyok vele, hogy a megoldás nem könnyű, és időbe fog telni" - idézi Bertie Ahern ír miniszterelnököt hétfői számában az Irish Times.

Az ír sajtóban megjelent beszámolók szerint a határozottan Európa-barát ír politikai vezetés rendkívül csalódott a referendum eredménye miatt, több miniszter felelősségét is feszegetik. A referendumon egyébként mindössze 10 százalékkal győzött a "nem"-tábor, a részvétel alig több mint 33 százalékos volt.