Izrael elfoglalta a rahafi átjárót

Az átkelő bezárására néhány órával azután került sor, hogy a körzetben lövöldözés közben az izraeli katonák megöltek egy palesztin rendőrt. Az összetűzésben további hét palesztin - közöttük két rendőr - megsebesült. A ráfáhi átkelőt a palesztinok irányították, de a biztonsági szolgálatot a palesztin határok ellenőrzéséért felelős izraeli hadsereg látta el. A terület hétfő estétől zárt katonai övezetnek számít.

Az egyiptomi találkozón továbbra sem sikerült zárónyilatkozatot megfogalmazniuk a feleknek. Egy palesztin illetékes szerint egyetlen pontban sem jutottak egyetértésre. Izraeli források szerint a palesztinok el akarták ismertetni Ariel Saron felelősségét a zavargások kirobbanásában, amire viszont az izraeliek nem voltak hajlandók, ők Arafatot vádolják a két és fél hete tartó harcokért. A megbeszéléseket ennek ellenére folytatják. A Clinton és Barak, illetve a Clinton és Arafat közötti tárgyalásokról nem szivárgott ki semmilyen információ.

Barak legfeljebb tűzszüneti egyezményét köt

A palesztin rendőrség a csúcs ideje alatt letartóztatta az Iszlám Dzsihád mozgalom húsz harcosát. Ehud Barak izraeli miniszterelnök korábban kijelentette: addig szó sem lehet az izraeli csapatok visszavonásáról, amíg a palesztinok vissza nem csukják a börtönből néhány napja kiengedett szélsőséges Hamasz-terroristákat. A kormányfő szóvívője a BBC-nek adott interjújában azt mondta, hogy Barak nem akar tárgyalni a békefolyamat tárgyalásának mikéntjéről, mert abba a nemzeti egységkormány felállítása után nem csak neki, de az ellenzéki Likudnak is beleszólása lesz. Az izraeli vezetés számára ezért az egyetlen cél most egy fegyverszüneti egyezmény megkötése.

Clinton a vádaskodás beszüntetésére szólított fel

"Azért, hogy sikert érjünk el ebben a végsőkig feszült helyzetben, túl kell lépnünk a vádaskodásokon. Azt kell szem előtt tartanunk, hogy mit teszünk holnap és azután" - mondta Clinton amerikai elnök. Az elnök szerint véget kell vetni az erőszaknak, ki kell vizsgálni az erőszak okait, és újra útjára kell indítani a békefolyamatot.

Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, a találkozó házigazdája felszólította Izraelt - megnevezése nélkül -, hogy hagyjon fel a provokációval és az erőfitogtatással. Hozzátette: reméli, hogy a csúcs egyaránt megveti a palesztin és az izraeli nép, illetve kormány tartós kapcsolatainak alapjait - számolt be az MTI.

Miért ölik egymást? A júliusban lezajlott - és megegyezés nélkül zárult - Camp David-i csúcstalálkozón az izraeliek és a palesztinok - kiszivárgott hírek szerint - szinte minden vitás kérdésben meg tudtak állapodni. Barak izraeli kormányfő a megszállt területek több mint kilencven százalékát ajánlotta fel Arafatnak, elvben elfogadta volna a palesztin menekültek visszatértét - ámbár gyakorlatban ez pusztán néhány család egyesítésére korlátozódott volna -, és egyfajta megosztott szuverenitást kínált Kelet-Jeruzsálem felett. A szent várost, amelyet Izrael 1967 óta tart megszállva, mindkét fél saját fővárosául szeretné. Ezen legutolsó ponton bicsaklottak meg a tárgyalások, mert Arafat nem volt hajlandó elfogadni kevesebbet, mint Kelet-Jeruzsálem egészét. A kudarcot követő kéthavi csönd után - amelyet mindkét fél diplomáciai manőverezéssel töltött - robbantotta ki az összetűzéseket a Saron-látogatás. A jelenlegi találkozó tétje már nem több, mint egy fegyverszüneti megállapodás.

A harcok a találkozó alatt is folytatódtak

Eközben újabb összecsapásokra és tüntetésekre került sor. Tizenkét palesztin szervezet, köztük a Jasszer Arafat vezetése alatt álló Fatah, a Hamasz és az Iszlám Dzsihád, hétfőn meghirdette a "Harag Napját" a palesztin területeken. A Gázai övezetből és Ciszjordániából összesen hatvan sebesültről és egy halálos áldozatról érkeztek jelentések. A 13 éves palesztin fiút az izraeli katonák lőtték fejbe. Teheránban és Bagdadban tüntetések voltak, a jordán törvényhozásban pedig iszlámista képviselők javaslatot nyújtottak be az Izraellel kötött béke felmondására. Lövöldözés volt az amúgy békés jordán határon is, jelezve, hogy a harcok nagyon könnyen továbbterjedhetnek - adta hírül az MTI.

A szeptember 28-án kirobbant harcok megfékezésére összehívott csúcstalálkozóra korábban a palesztinok csak akkor lettek volna hajlandóak elmenni, ha teljesítik követelésüket egy nemzetközi vizsgálóbizottság felállításáról, amely felderítené, mi robbantotta ki az összetűzéseket. Ettől utóbb eltekintettek, mert Izrael mereven elzárkózott tőle. A jelenlegi találkozó céljai közt azonban mégis szerepel egy ilyen bizottság létrehozása, amely azonban nem az izraeliek által részrehajlónak gondolt ENSZ, hanem az amerikaiak vezetésével állna fel.

Ehud Barak izraeli és Jasszer Arafat palesztin vezető mellett a Hoszni Mubarak egyiptomi államfő elnökletével rendezett találkozón részt vesz még Bill Clinton amerikai elnök, Kofi Annan ENSZ-főtitkár, Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint II. Abdullah jordán király is.

Kis mozgástér, nagy pesszimizmus

Résztvevők korábban egyaránt úgy vélekedtek, hogy bár van remény a sikerre - azaz egy tűzszüneti megállapodás megkötésére -, könnyen lehet, hogy a tárgyalások ismét kudarcba fulladnak. Ebben az esetben a következmények fatálisak lehetnek, vélekednek egyhangúan. ,,Ha nem sikerül egyetértésre jutniuk, az egész régió lángba borulhat" - idézi a hétfői New York Times egy amerikai tisztviselő véleményét.

Mindkét félnek kicsi a mozgástere. Az izraeli parlament hamarosan újra összeül, márpedig Barak júliusi óta kisebbségben kormányoz. A múlt hét példátlanul heves összecsapásait követően koalícióba hívta a béketárgyalásokat némileg ellenségesen figyelő jobboldali Likud pártot, amelynek vezetőjét, a zavargások kirobbantójaként számon tartott Ariel Saront, az egész arab világ gyűlöli. Arafat hazai helyzetét már évek óta kérdőjelek övezik, mivel az 1993-ban megkötött oslói egyezmény, amely formálisan véget vetett a háborúnak a Palesztin Felszabadítási Szervezet és Izrael állam közt, eddig még alig hozott konkrét, érzékelhető eredményt a palesztinok számára. A véres összecsapásokat követően a közvélemény is némileg rugalmatlan.

A több mint két hete tartó harcokra azután került sor, hogy Ariel Saron jobboldali ellenzéki vezető háromezer katona társaságában látogatást tett a jeruzsálemi Templom-hegyen - arabul a Harim al-Sarifon -, a zsidók és a muszlimok által egyaránt szentként tisztelt helyen. Itt áll a második jeruzsálemi templom romjai mellett az iszlám harmadik legszentebb mecsete, az Al-Aksza is. A látogatást követő harcokban, amelyek Izraelre és Libanonra is átterjedtek, legalább százan - jórészt arabok - meghaltak, és több mint ezren megsebesültek. Saron látogatását a nemzetközi közösség - beleértve az Egyesült Államokat is - egyhangúlag provokatívnak nevezte és elítélte.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!