Órákkal a háború előtt adott el részvényeket az izraeli fővezér

Az izraeli vezérkari főnök, Dan Haluc (Halutz) altábornagy július 12-én délben adta el részvényeit, három órával azután, hogy a Hezbollah elrabolt két izraeli katonát, egy időben a libanoni síita szervezet állásai ellen indított izraeli tüzérségi támadással. Aznap és másnap a tel-avivi tőzsde fő indexe, a TA-25, amely az értékpapírpiac 25 legnagyobb tőkés csoportosulását tömöríti, 8,3 százalékot zuhant.

Vesztett az ügyleten

A feszült időszakokban korábban is mindig csökkenő tendenciát mutatott az izraeli tőzsde.

Haluc, akit az újság idézett, megerősítette, hogy egy 120 ezer sékeles (közel 6 millió forintos) tranzakciót hajtott végre, de hozzátette: 5400 dollárt vesztett rajta. Egyúttal tagadta, hogy a részvényeladásnak köze lett volna a háborúhoz, mert, mint mondta, "akkor még nem gondolta, hogy háború lesz".

Vizsgálatot követelnek Izraelben

A hétfőn életbe lépett tűzszünet után több politikus és kommentátor követelte, hogy hozzanak létre parlamenti vizsgáló bizottságot arról, hogy miképp vezette az Olmert-kormány a háborút. Egy szintén hétfőn napvilágot látott közvélemény-kutatás szerint az izraeliek többsége elégedetlen az offenzíva eredményeivel.

A megkérdezetteknek mindössze 3 százaléka vélekedett úgy, hogy Izraelnek sikerült elérnie céljai többségét. Tizenegy nappal korábban még 33 százalék gondolta ezt. Ezzel szemben 58 százalék szerint csupán a célok egy része teljesült, ellentétben az előző felmérés 16 százalékos véleményével.

Haluc pályafutása

Az Ynetnews adatai szerint Dan Haluc 1948-ban, Tel-Avivban született, és ő az első izraeli vezérkari főnök, aki katonai szolgálatának nagy részét a légierőnél töltötte. (Talán nem véletlen, hogy a mostani libanoni offenzíva erőteljes légitámadásokkal kezdődött, majd elitegységeket vetettek be, és csak a heves bírálatok hatására és a viszonylagos eredménytelenség után döntött a vezérkar úgy, hogy nagyobb tömegben vetnek be szárazföldi egységeket a Hezbollah elleni küzdelembe. Végül így sikerült csak elérniük az izraelieknek a kitűzött minimális célt, a Litáni folyó vonalát.)

Haluc 1966-ban kezdett neki a katonai kiképzésnek. A légierő pilótájának tanult. A kurzust 1968-ban fejezte be. 1969 az Ouragan sugárhajtású gépen, majd a Mystere és Vautour repülőkön teljesített szolgálatot, aztán az első izraeli Phantom jetek századába került.

Kétszer is leszerelt

1969-1970-től több fegyveres konfliktusban is részt vett harcoló alakulatokban. 1973-ban szerelt le, de ekkor kitört a jóm-kippuri háború, mire azonnal visszatért a seregbe. Három ellenséges gépet lőtt le a háborúban, 1978-ban megint leszerelt, és beiratkozott a Tel-Aviv-i Egyetemre, ahol bachelor fokozatot szerzett közgazdaságtanból.

Az 1982-es libanoni háború kitörése után megint aktivizálta magát Haluc, aki harmadszor lépett be a hadseregbe élete során. Ekkor már F-16-osokon szolgált, aztán a Phantom repülőszázad vezetését is rábízták 1984-ben.

A légierő élén

Újabb és újabb parancsnoki megbízatások után immár maradt a légierőnél, végül 1991-ben a Hacor (Hatzor) légi bázis parancsnoka lett. 1993-ban dandártábornokká, és egy magasabb egység parancsnokává nevezték ki. 1995-ben már a légierő főhadiszállásának első embere lett.

1998-ban vezérőrnagyi rangot kapott, és a vezérkar mellé került újabb beosztásában. Az izraeli légierő főnöke 2000-ben lett a tábornok, ám ezután egyre élesebben bírálták Halucot, például a gázai bombázások miatt, amikor igen közönyös nyilatkozatot tett a palesztin civil áldozatok hallatán. Emiatt megpróbálták később megakadályozni kinevezését 2004-ben, amikor a vezérkari főnök helyettese lett.

2005 elején Halucot vezérkari főnöknek nevezték ki, és annak az évnek a júniusában át is vette ezt a tisztséget, Mose Jalon (Moshe Yaalon) tábornoktól.