Miniszterelnök lett a halálosztóból

Miniszterelnök lett szombaton a Moszkva iránt lojális csecsenföldi kormány élén Ramzan Kadirov, miután a csecsen parlament megszavazta kinevezését. Ramzan Kadirov eddig ügyvezetőként töltötte be a miniszterelnöki posztot. Elődje, a 2004 októberében miniszterelnökké kinevezett Szergej Abramov hétfőn mondott le.

Rettegett hadúr

Radikális és véreskezű politikus került szombaton Csecsenföld kormányfői posztjára. A Moszkva-barát Ramzan Kadirov új politikát képvisel az Oroszországhoz tartozó kaukázusi köztársaságban. Nem a 29 éves Kadirov halálosztagainak gyilkosságai, az általuk elkövetett kínzások, a nemi erőszak vagy a rablások tűnnek újdonságnak, hanem az, hogy immár Moszkva is olyan politikusokat támogat a térségben, akiknek nézetei közelítenek az iszlám radikálisokhoz.

Alu Alhanov, a Moszkva-barát csecsen elnök Ramzan Kadirovot az elmúlt napokban jelölte az Oroszország kaukázusi részén fekvő köztársaság miniszterelnökének. Alhanov szerint Ramzan igazi politikus, apjához méltó fiú. (Ramzan apja, Ahmad csecsen elnök volt 2004-es meggyilkolásáig.) Ramzan Kadirovot - aki rendkívül fiatal, 29 éves, de ettől még nem kevésbé ambíciózus hadúr - akár már szombaton kormányfővé választhatja a csecsen parlament.

Putyin is visszariad néha Kadirovtól?

Szakértők véleménye ugyanakkor megoszlik abban, mennyire számít Putyin emberének Kadirov. Pontosabban: mióta és meddig lesz Putyin embere a csecsen milíciavezér. A Kreml bizalma ugyanis éppen az utóbbi idők kegyetlenkedései, a kínzásokról érkező hírek, a gyilkosságokról szóló beszámolók után ugyanis kissé megingott Ramzan Kadirovban. Egyes orosz médiumok azt pedzegették, hogy Putyin elnök sem támogatja az ilyen véres módszereket.

Kadirov gyakorlatilag hadúrként igazgatja a kaukázusi bábállamot, 3000 fős milíciája az egyik legrettegettebb félkatonai szervezet, amely a térségben "működik". Egy német emberjogi szervezet tanulmánya szerint a Csecsenföldön elkövetett gyilkosságok, nemi erőszak és rablások 70 százalékát a "kadirovcik", vagyis a Kadirov halálosztagaiba tartozó fegyveresek követik el. Ez még Moszkva számára is kínos lehet később.

Kadirov tagadja a kegyetlenkedéseket

Ramzan Kadirov természetesen cáfolja, hogy köze lenne az erőszakos cseleményekhez, s persze Moszkvában sem hivatalosan feddték meg a csecsen hadurat, akit sokan Putyin emberének tartanak a Kaukázusban.

Ramzan azonban kétségkívül fontos politikus, és a Kremlnek nem sok választása volt, amikor új kormányfőt keresett Csecsenföldre, bevált támogatottja, Alu Alhanov mellé. De facto ugyanis már az elmúlt hónapokban is Kadirov volt a köztársaság erős embere, úgy tárgyalt a dán segélyszervezetekkel vagy az EU-diplomatáival, mintha teljhatalmú ura lenne a térségnek.

Nemrégiben például az összes dán állampolgárt kiutasították Csecsenföldről. A területet így még a dán segélyszervezeteknek is kellett hagynia. Ez az intézkedés Ramzan Kadirov nevéhez fűződik. Később ugyanő volt az, aki az EU-illetékeseivel folytatott tárgyalásokon pár napja visszaengedte a dánokat a kaukázusi köztársaságba. Mindezt a Mohamedet ábrázoló karikatúrák közlése miatt tette. Korábban is önálló politikát folytatott Kadirov: részben például teret engedett a sarija, vagyis a szigorú iszlám törvénykezés szabályainak.

Ez sem véletlen, hiszen Ramzan Kadirov apja, Ahmad Kadirov mufti is volt korábban Csecsenföldön. Az iszlám hitű csecseneknél a mufti egyfajta jogtudós, aki értelmezi a muzulmán hívőket érintő vallási szabályokat. Ramzan apja azonban ennél jelentősebb pozíciót is betöltött: 2000-től 2004-ig a Kreml által kinevezett vezetője (előbb kvázi-miniszterelnöke, aztán választott elnöke, 2003-tól) volt Csecsenföldnek. Ahmad Kadirov azonban két éve merénylet áldozata lett, vele együtt halt meg Csecsenföld több politikai és katonai vezetője.

Csecsenföld irányítói: egy különleges triumvirátus

Ahmad fiai közül kettőt nem sokkal apjuk halála után öltek meg, Ramzan azonban életben maradt, és minden korábbinál elszántabban vetette magát a csecsen hadurak küzdelmébe.

Az orosz oldalon álló csecsenek között ő a legbefolyásosabb, legnagyobb hatalmú és a legvéreskezűbb is - talán. Ezen az oldalon áll még két milíciavezér, Szajed-Magomed Kakijev és Szulim Jamadajev is.

Kakijev a nem túl barátságosan hangzó nyugati különleges zászlóalj parancsnoka, és Moszkva-barát hadvezérként Groznijt tartotta/tartja a kezében, és így Kadirov egyik ellenlábasa is lehetne, ha nem harcolnának az iszlámista, önálló Csecsenföldet követelő lázadókkal szemben.

A 36 éves Kakijev mögött egyes értesülések szerint Huszein Dzsabrailov, egy csecsen milliomos áll, aki állítólag a csecsen elnökségre is pályázik, de ez a poszt - egyelőre - be van töltve.

A harmadik Moszkva-barát hadúr

Kadirov és Kakijev mellett a harmadik Moszkva-párti hadúr Jamadejev, korábban rebellis volt maga is, 1999-ben azonban pálfordulást hajtott végre, és az oroszok mellé állt.

Jamadajev a Keleti Különleges Zászlóalj első embere, és Gudermeszt tartja a kezében. Jamadajevet sem kell félteni persze: erőszakosságáról ő is hírhedt, akárcsak a csecsen vezérek szinte mindegyike.

Persze Csecsenföldön nem a három Moszkva-barát milícia határozzta meg a katonai helyzetet: egyfelől az orosz hadsereg harcol, a másik oldalon pedig a független, iszlám államot követelő lázadók állnak, mindenféle külföldi támogatással a hátuk mögött.

Moszkva ennek kapcsán a legkülönbözőbb erőket szokta meggyanúsítani. Az orosz politikusok sokszor vádolják az al-Kaidát is azzal, hogy támogatja a csecsen szeparatista mozgalmat.

Grúziával is részben a csecsen konfliktus miatt romlott meg a Kreml viszonya. Oroszország ugyanis szinte minden oldalról körülöleli Csecsenföldet, egy kisebb déli határszakaszt kivéve, amely a Kaukázus magaslatai miatt is kedvező búvóhelyet nyújtanak a rebelliseknek. Ez az átjáró éppen Grúzia felé áll nyitva.