Nem hagyhatja el Boszniát a Karadzic család
A Bosznia és Hercegovinában teljhatalommal bíró nemzetközi főmegbízott, Miroslav Lajcak utasítására nem hagyhatja el az országot a háborús bűnökért keresett Radovan Karadzic egykori szerb vezető családja, jelentette szombaton a belgrádi sajtó.
A hágai felelősségre vonás elől bujkáló volt politikus feleségének, fiának, lányának és vejének a személyi okmányát pénteken bevonták, s olyat adtak helyette, amelybe bevezették, hogy az illető nem hagyhatja el Bosznia és Hercegovinát. Az intézkedést a boszniai Szerb Köztársaság belügyminisztériuma hozta a főmegbízott parancsára.
Belgrádban erősen aggályosnak tartják a szabad mozgásnak ezt a korlátozását. Olyan emberekről van ugyanis szó, akik ellen hivatalosan nem folyik vizsgálat, meg sem vádolták őket, legfeljebb többen úgy sejtik, hogy segíthetnek a szökésben lévő Karadzicnak. Nincs azonban a világnak egyetlen olyan országa sem, ahol egy nem bizonyított sejtés alapján ilyen döntés születhetne, ráadásul úgy, hogy az ellen - Miroslav Lajcaknak az okmánycserét elrendelő utasítása szerint - panasz nem emelhető, jogorvoslattal élni vele kapcsolatban nem lehet. Márpedig - mutat rá a belgrádi sajtó - bírósági döntések esetében is több lépcsős fellebbezési eljárásra van lehetőség. Ráadásul az érvényes boszniai törvények szerint csak bíróság hozhat olyan döntést, amely korlátozza az ország valamely polgárának mozgásszabadságát.
A nemzetközi közösség által kiküldött Miroslav Lajcak azonban törvények fölött áll. Senki sem ellenőrzi, azt tesz, amit akar, és legfeljebb az EU külügyminisztereinek évente tett beszámolója jelent valamelyes - a korábbi történéseken már mit sem változtató - utólagos kontrollt - mondják megfigyelők.
Ezt a senki és semmi által nem korlátozott, kikezdhetetlen teljhatalmat egyre sűrűbb bírálatok érik Bosznia és Hercegovinában. A három államalkotó, s egymással sok kérdésben szemben álló népcsoport (szerbek, bosnyákok és horvátok) politikai képviselői egyetértenek abban, hogy az EU külügyminiszterei által adott úgynevezett bonni felhatalmazások, amelyek kívül esnek a Bosznia és Hercegovina sorsát meghatározó, ENSZ-felügyelet alatt létrejött daytoni megállapodáson, "kiskorúként" kezelik az országot. A gyakran alkalmazott külső beavatkozás elejét veszi annak, hogy mégoly súlyos ellentéteiket is maguk oldják meg, fokozatosan kimunkálva ezzel az együttműködést, a kölcsönös bizalmat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
