Akinek atomfegyvere van, idővel felrobbantja

Nem okozott nagy meglepetést Észak-Korea a kísérleti atomrobbantással, vélekedett az Indexnek Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, a Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Intézetének vezetője. Észak-Korea már 2005. februárja óta hangoztatja, hogy van atomfegyvere, ezt az amerikai titkosszolgálatok is megerősítették - a kémjelentések 5-7 koreai atomfegyver meglétét valószínűsítették.

Szimbolikus gesztus

"Akinek atomfegyvere van, idővel kísérleti robbantást hajt végre" - mondta Tálas. Ez alól az atomhatalmak közül eddig csak Izrael volt kivétel, mivel nem akarja nyiltan felvállalni atomhatalmi státusát. A kísérleti atomrobbantás tehát inkább szimbolikus gesztus volt, amivel Észak-Korea elsősorban diplomáciai célokat akart elérni, tárgyalási pozícióját akarta javítani. Hogy miért most robbantottak, annak egyrészt szintén szimbolikus jelentősége lehet - Kim Dzsong Ill tíz éve vette át a hadsereg irányítását, azaz a tényleges hatalmat Észak-Koreában.

Másrészt Észak-Korea körül szorul a hurok, a pénzmosások miatt zárolták az észak-koreai bankszámlákat, egyben megtiltották az új számlanyitásokat. A kísérleti robbantás egyben feledtetheti a nagyhatótávolságú rakétákkal végzett kísérletek kudarcát.

Kilőni nem tudnák

A rakétakísérletek kudarca amúgy zárójelbe is teszi az atomfegyver jelentette fenyegetést. Az atombombának amúgy is inkább elrettentő szerepe van, Tálas szerint az atomfegyverrel általában inkább országuk súlyát igyekeznek növelni a politikusok. Tálas nem tart attól, hogy a kísérleti atomrobbantás fegyveres konfliktushoz vezetne.

Annál súlyosabb gazdasági és politikai következményei lehetnek azonban a robbantásnak. A kísérlet bizonytalanságot okozott a világ egyik legfontosabb gazdasági térségében, ami akár a szöuli tőzsde összeomlásához is vezethet. És még egy térségbeli fegyverkezési versenyt is beindíthat.

Amerikai kudarc

A koreai kísérleti robbantás még egy dolgot bizonyít. Kudarcot vallott George W. Bush külpolitikája, azaz hogy nem volt hajlandó kétoldalú tárgyalásokra Észak-Koreával. Az atomfegyverkezés leállítását célzó hatoldalú tárgyalások teljes kudarcba fulladtak. Ez főként az iráni atomprogram megoldása szempontjából üzenetértékű. Az Egyesült Államok Iránnal sem hajlandó tárgyalni, mondván ezzel legitimálná az iráni vezetést.

Tálas szerint viszont jobb megoldás lehet egy bár ellenséges, de stabil rezsim legitimálása, mint az, hogy a legitimálatlan rezsimek atomfegyverhez jussanak. Hiszen a szankciók és fenyegetések politikája Észak-Korea esetében sem váltak be, márpedig Irán gazdaságilag jóval erősebb hatalom.

Összességében a kísérleti atomrobbantás nem sokat változtatott a helyzeten, csak nyilvánvalóvá tette, amit amúgy is tudtunk - Észak-Korea atomhatalom. Tálas szerint a jövőre nézve ez annyit jelent, hogy a következő években további észak-koreai rakétakísérletekkel számolhatunk, hiszen hordozóeszköz nélkül az atombomba nem jelent tényleges fenyegetést - az észak-koreaiak középhatótávolságú rakétákból összebarkácsolt nagyhatótávolságú rakétái pedig eddig nem sok sikert értek el. A legutóbb nagy hírveréssel beharangozott kísérlet során az elvileg Alaszkát is elérő interkontinentális rakéta már Korea partjainál a tengerbe zuhant.