Dagad a francia kémbotrány

A Nicolas Sarkozy elleni kémkedés egyre terebélyesedő botránnyá fajul Franciaországban. Az apai ágon magyar származású politikust a mostani miniszterelnök, Dominique de Villepin a legújabb információk szerint 2004-ben egy titkos akció során még külügyminiszterként akarta megbuktatni, ám maga Villepin szerint az államelnök irányította a külpolitikát két évvel ezelőtt. Igaz, Villepin szerint a kémkedésbe Jacques Chirac nem keveredett bele, de az elnök által meghatározott elvek alapján járt el ő akkoriban. (Franciaországban döntően az elnök hatáskörébe tartozik a külpolitika irányítása.) Érdekesség, hogy Chirac, Villepin és Sarkozy ugyanabban a pártmozgalomban, az UMP-ben tevékenykedik. Az ügy hátterében minden politikai megfigyelő a Chirac és Sarkozy közötti rivalizálást sejtette eddig is: közismert, hogy Sarkozy a köztársasági elnöki posztra tör a következő választáson, Chirac viszont Villepint látná szívesebben saját utódjaként.

Teljes körű együttműködés az igazságszolgáltatással

Tagadta az ellene felhozott vádakat, és kizárta, hogy lemondjon tisztségéről a francia kormányfő. Dominique de Villepin az Europe 1 rádiónak nyilatkozva kedden kijelentette: kész a teljes körű együttműködésre az igazságszolgáltatással, és azt akarja, hogy kiderüljön a teljes igazság az ügyről.

Az MTI szerint az elmúlt napokban több feltételezés látott napvilágot azzal a még 2004-re visszamenő üggyel kapcsolatban, amelyben több neves francia közéleti személyiséget, köztük Nicolas Sarkozy belügyminisztert, megvádoltak azzal, hogy tisztázatlan külföldi bankszámlákra utaltak át kenőpénzeket a luxemburgi központú Clearstream pénzügyi cégen keresztül.

A miniszterelnököt azzal vádolják, hogy egy titkosszolgálati ügynököt bízott meg Sarkozy pénzügyi tranzakcióinak kinyomozásával. Villepin szerint "rágalomhadjárat" indult ellene, de "semmi nem indokolja távozását" a kormányfői székből - írja az MTI.

Miről tárgyalt Villepin?

A Clearstream-ügy kirobbanása két évvel ezelőtti eseményekre vezethető vissza. 2004-ben egy névtelen levél érkezett Sarkozyről, aki az utóbb hamisnak bizonyuló vádak szerint belekeveredett a pénzmosási ügybe. Azóta nemcsak a hamis vádra derült fény, hanem arra is, hogy a névtelen levélíró titkosszolgálati módszerekkel megszerezhető adatokra hivatkozott.

A hatóságok néhány hete házkutatást tartottak a francia védelmi minisztériumban és a titkosszolgálatoknál is, és ott olyan iratokat találtak, amelyekben Rondot tábornok és Villepin neve is felmerült. Villepin 2004-ben kül- és belügyminiszteri tisztségeket is betöltött a francia jobboldali kormányzatban. Sarkozy ugyanezekben a kormányokban előbb belügyminiszter volt (ezen a poszton éppen őt váltotta Villepin), majd pedig államminiszterként egyfajta gazdasági csúcsminiszteri posztot töltött be.

Villepin mostani, május másodikai interjújában hangsúlyozta, hogy soha nem vizsgálódott Sarkozy után a Clearstream-botrány kapcsán. Villepin szerint 2004. január 9-ei megbeszélésén, amelyet Rondot tábornokkal folytatott (Villepin ekkor még külügyminiszter volt) egyetlen pillanatban sem merült fel Sarkozy neve, azon a megbeszélésen ugyanis a tajvani fregatt-eladásról, egy hadiipari ügyről tárgyaltak.

Villepin vagy Rondot tábornok hazudik?

Ennek ellentmond, hogy a francia konzervatív, jobboldali lap, a Le Figaro szerint igenis felmerült Sarkozy neve a Rondot és Villepin közötti megbeszélésen, ám nem mint politikai kérdés. Ezt a Le Figarónak maga a tábornok erősítette meg. (Jellemző a francia sajtónak a magyarországitól eltérő működésére, hogy ezzel a jobboldali Figaro a nála liberálisabb, de vele élesen konkuráló újság, a Le Monde állításait erősítette meg. A Le Monde ugyanis több olyan dokumentumot közölt az elmúlt időszakban, amely Rondot tábornok tárgyalásaira vonatkozik.)

Mindehhez hozzátehetjük: nem jelent semmit, hogy ha 2004 januárban esetleg mégsem tanácskozott volna Villepin Rondot tábornokkal Sarkozyről, ugyanis korábbi sajtóinformációk szerint legalább kilencszer találkozott a jelenlegi kormányfő a titkosszolgálati vezetővel.

Célozgatás Chirac szerepére

A már sokat idézett május 2-i rádióinterjújában Villepin arra is célzott azonban, hogy "külügyminiszterként azoknak az irányelveknek a mentén járt el, amelyeket a köztársasági elnök határozott meg". Ezzel Villepin Jacques Chirac, az UMP meghatározó személyiségének a szerepére utalt, ugyanakkor rögtön hozzátette: az államelnököt nem szabad belekeverni ebbe az ügybe, amelyhez egyébként Chiracnak semmi köze sincs.

A Le Monde szerint a rádióinterjú biztosan nem zárja le a Clearstream-botrányt. A jobboldali parlamenti képviselőkkel ugyanis szembe kell majd néznie a miniszterelnöknek a húsvéti törvényhozási szünet után.

Előrehozott választások?

Egyes UMP-s honatyák máris arról számoltak be, hogy szavazótáborukat sokkolták a Villepinről szóló hírek, pontosabban a Villepin-Sarkozy párviadal újabb fordulójának eseményei. (Villepin és Sarkozy idén már egyszer élesen szembekerült egymással: a párizsi diáklázadások idején Sarkozy megértőbbnek bizonyult, mint a kormányfő, és megerősödve került ki az akkori vitákból.)

Az ellenzék, illetve a többi párt, így a jobbközép UDF és a szocialisták máris parlamenti vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazzák az ügyben. Sőt, egyesek már az előrehozott választásokat sem tartják kizártnak.

A szocialista párti Arnaud Montebourg például a Nemzetgyűlés feloszlatásáról beszélt, mások pedig az előrehozott elnökválasztást sürgetik.

Negatív népszerűségi rekordhoz közeledik Villepin

A közvélemény-kutatások mindenesetre egyre borúlátóbbak Dominique de Villepin kapcsán: a Libérationban megjelent legújabb felmérés szerint a miniszterelnök újabb 5 százalékot zuhant, ezzel az ötödik köztársaság történetének egyik legnépszerűtlenebb kormányfője lett.

Villepin 20 százalékos pozitív megítélése közelít a legújabbkori Franciaország negatív rekorderéhez: a miniszterelnökök közül ugyanis Edith Cresson hasonló mutatója egészen 18 százalékig süllyedt.