Nőügyön bukhat el Kerry elnökjelöltsége

2004.02.13. 13:03
Egy nő után nyomoz a teljes washingtoni sajtó. Az állítólag Afrikába menekült nő a feltételezések szerint 2001 óta John Kerry demokrata elnökjelölt barátnője. Az ügyről Wesley Clark is említést tett egy háttérbeszélgetésen, bár most már azt is tagadja, hogy találkozott az újságírókkal.
Nőügybe keveredett John Kerry. Az éllovas demokrata elnökjelölt a drudgereport más forrásokból megerősítetlen információi szerint 2001 tavasza óta szeretőt tart.

Talpon a washingtoni sajtó

A nő után az általában jólértesült hírblog - Bill Clinton és Monica Lewinsky afférjáról is Matt Drudge számolt be elsőként - szerint a Washington Post, az ABC News, a Time magazin és korábbi munkaadója, az AP hírügynökség újságírói is nyomoznak.

Matt Drudge értesülései szerint Kerry állítólagos szeretője a demokrata elnökaspiráns kérésére elhagyta az Egyesült Államokat. A hírblogtulajdonos értesülései szerint a nő, miután egy hírműsor producere megkereste, Afrikába menekült, tervei szerint ott is marad.

Lewinsky-botrányt remélnek

Kerry esete, bár sok neve elhallgatását kérő forrás szerint Clinton Lewinsky-botrányához hasonló, nehezen bizonyítható sztori. "Most nincs bírósági tanúvallomás (mint amilyet Paula Jones tett Clinton ellen), nehéz lesz bármit is bebizonyítani" - nyilatkozta a drudgereportnak egy forrás.

Clark tagad

A hírblog értesülései szerint Kerry "Lewinsky-botrányáról" Wesley Clark is említést tett egy két héttel ezelőtti háttérbeszélgetés során. A jelöltségtől a keddi előválasztások után visszalépő volt tábornok azóta még a beszélgetés tényét is tagadja, nemhogy az elhangzottakat. Clark pénteken egyébként nyilvánosan Kerry támogatására fogja szólítani híveit a még hátralévő előválasztásokon.

Drudge értesülései szerint Kerry még pénteken nyilvánosan reagál az őt ért vádakra.

A hír, ami feltámasztotta Deant

Bár egyelőre még teljesen bizonyítatlan, ha Kerry valóban nőügybe keveredett, komoly hátrányt szenvedhet elnökválasztási kampánya. A hagyományosan prűd Amerikában Janet Jackson kivillanó melle hetekig tartó botrányt tud előidézni, Clinton is nagyobb veszélyben érezhette elnökségét a Lewinsky-botrány miatt, mint a megvesztegetéssel, zsarolással fűszerezett Whitewater-ügyben. Pedig az ingatlanbefektetési botrányt nem sikerült megnyugtatóan tisztázni a bíróságon. Clinton több korábbi támogatóját is letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Igaz, távozásakor Clinton utolsó elnöki rendeletei között kegyelmet adott barátainak.

A drudgereport értesülései szerint egyébként Kerry nőügye állhat amögött, hogy a korábban a visszalépést fontolgató Howard Dean a héten meggondolta magát, és újult erővel folytatta a választási harcot. A Kerry-ügy hatásait leghamarabb a szombati washingtoni és nevadai előválasztásokon lehet majd lemérni.

Amikor a jelöltet választják
Az elnökválasztási procedúra legsajátosabban amerikai része az előválasztás. Mivel az Egyesült Államokban nem beszélhetünk hagyományos értelemben vett pártokról, a jelölt kiválasztása sem az Európában megszokott módon történik. Hagyományos párttagság híján - a Republikánus és a Demokrata Párt is úgynevezett választási párt - a pártok regisztrált szavazói döntenek a jelöltekről államonként tartott hagyományos szavazás útján. Az amerikai választók a helyi választási irodánál adhatják le - republikánus, demokrata vagy független - regisztrációjukat. Az államok ezután az eredmények függvényében delegálnak küldötteket a jelöltállító konvencióra. Az államok szinte mindegyikében többségi elven alapul a küldöttek kiválasztása, azaz az előválasztás nyertese jelöli az állam összes küldöttjét.

Elnökválasztási menetrend:

Január 19.
Iowa (pártválasztmányi szavazás)
John Kerry 38% - 17 küldött
John Edwards 32% - 15 küldött
Howard Dean 18% - 7 küldött
Dick Gephardt 11% - visszalépett
Dennis Kucinich 1% - visszalépett

Január 27.
New Hampshire
John Kerry 39% - 14 küldött
Howard Dean 26% - 8 küldött
Wesley Clark 13% - 0 küldött
John Edwards 12% - 0 küldött
Joe Lieberman 9% - 0 küldött
Dennis Kucinich 2% - 0 küldött
Al Sharpton 0% - 0 küldött

Február 3.
Dél-Karolina
John Edwards 45% - 28 küldött
John Kerry 30% - 17 küldött
Al Sharpton 10% - 0 küldött
Wesley Clark 7% - 0 küldött
Howard Dean 5% - 0 küldött
Joe Lieberman 2% - 0 küldött
Dennis Kucinich 1% - 0 küldött

Arizona
John Kerry 43% - 25 küldött
Wesley Clark 27% - 19 küldött
Howard Dean 14% - 1 küldött
John Edwards 7% - 0 küldött
Joe Lieberman 7% - 0 küldött
Dennis Kucinich 2% - 0 küldött
Al Sharpton 0% - 0 küldött

Missouri
John Kerry 51% - 28 küldött
John Edwards 25% - 18 küldött
Howard Dean 9% - 0 küldött
Wesley Clark 4% - 0 küldött
Joe Lieberman 4% - 0 küldött
Al Sharpton 3% . 0 küldött
Dick Gephardt 2% - visszalépett
Dennis Kucinich 1% - 0 küldött

Delaware
John Kerry 50% - 14 küldött
Joe Lieberman 11% - 0 küldött
John Edwards 11% - 0 küldött
Howard Dean 10% - 0 küldött
Wesley Clark 10% - 0 küldött
Al Sharpton 6% - 0 küldött
Dennis Kucinich 1% - 0 küldött

Új-Mexikó (pártválasztmányi szavazás)
John Kerry 40% - 7 küldött
Wesley Clark 21% - 5 küldött
Howard Dean 18% - 3 küldött
John Edwards 11% - 0 küldött
Dennis Kucinich 5% - 0 küldött
Joe Lieberman 3% - 0 küldött

Észak-Dakota (pártválasztmányi szavazás)
John Kerry 50% - 10 küldött
Wesley Clark 24% - 4 küldött
Howard Dean 12% - 0 küldött
John Edwards 10% - 0 küldött
Dennis Kucinich 3% - 0 küldött
Joe Lieberman 1% - 0 küldött
Al Sharpton 0% - 0 küldött

Oklahoma
Wesley Clark 30% - 15 küldött
John Edwards 30% - 13 küldött
John Kerry 27% - 12 küldött
Joe Lieberman 6% - 0 küldött
Howard Dean 4% - 0 küldött
Al Sharpton 1% - 0 küldött
Dennis Kucinich 1% - 0 küldött

Február 7.
Michigan John Kerry 52% - 91 küldött
Howard Dean 17% - 24 küldött
John Edwards 13% - 6 küldött
Al Sharpton 7% - 7 küldött
Wesley Clark 7% - 0 küldött
Dennis Kucinich 3% - 0 küldött

Washington
John Kerry 49% - 47 küldött
Howard Dean 30% - 29 küldött
Dennis Kucinich 8% - 0 küldött
John Edwards 7% - 0 küldött
Wesley Clark 3% - 0 küldött
Al Sharpton 0% - 0 küldött

Február 8.
Maine
[A szavazatok 80% feldolgozása után]
John Kerry 45% - 15 küldött
Howard Dean 26% - 9 küldött
Dennis Kucinich 16% - 0 küldött
John Edwards 8% - 0 küldött
Wesley Clark 4% - 0 küldött
Al Sharpton 0% - 0 küldött

Február 10.
Tennessee
John Kerry 41% - 31 küldütt
John Edwards 26% - 20 küldött
Wesley Clark 23% - 18 küldött
Howard Dean 4% - 0 küldött
Al Sharpton 2% - 0 küldött
Dennis Kucinich 1% - 0 küldött

Virginia
John Kerry 52% - 54 küldött
John Edwards 27% - 28 küldött
Wesley Clark 9% - 0 küldött
Howard Dean 7% - 0 küldött
Al Sharpton 3% - 0 küldött
Dennis Kucinich 1% - 0 küldött

Összes küldött 2004 február 7-én:
John Kerry - 516 (ebből az előválasztásokon: 414)
Howard Dean - 182 (86)
John Edwards - 165 (139)
Al Sharpton - 12 (8)
Dennis Kucinich - 2 (0)

Wesley Clark - 102 (68) - visszalépett
Joe Lieberman - 0 (0) - visszalépett
Dick Gephardt - 0 - visszalépett
Carol Moseley Braun - 0 - visszalépett
[Az elnökjelöltség elnyeréséhez 2161 küldött támogatása szükséges. Az előválasztásokon elnyert delegátusok szavazata kötött, csak küldőjüket támogathatják. Az előválasztások előtt is leosztanak küldötteket - ez magyarázza, hogy Howard Dean elvileg még a második legtöbb delegátussal rendelkezik -, ezek mandátuma azonban kötetlen, a kedvük szerinti jelöltet támogathatják az elnökjelöltet állító Demokrata Nemzeti Gyűlésen.]

Február 14. Washington D.C., Nevada
Február 17. Wisconsin
Február 24. Hawaii, Idaho, Utah
Március 2. Kalifornia, Connecticut, Georgia, Maryland, Massachusetts, Minnesota, New York Ohio, Rhode Island, Vermont
Március 8. Amerikai Szamoa
Március 9. Louisiana, Florida, Mississippi, Texas
Március 13. Kansas
Március 16. Illinois
Március 20. Alaszka, Guam, Wyoming
Április 13. Colorado
Április 17. Virgin-szigetek
Április 27. Pennsylvania
Május 4. Észak-Karolina, Indiana
Május 11. Nebraska, Nyugat-Virginia
Május 18. Arkansas, Oregon, Kentucky

Május 28-31. A Libertárius Nemzeti Gyűlés, Atlanta, Georgia (A republikánusokkal együttműködő párt jelöltállító kongresszusa)

Június 1. Alabama, Dél-Dakota
Június 6. Puerto Rico
Június 8. Montana, New Jersey

Július 26-29. Demokrata Nemzeti Gyűlés, Boston, Massachussets

Augusztus 30- szeptember 2. Republikánus Nemzeti Gyűlés, New York, New York

November 2. Az elnökválasztás napja.