Nem felelt meg a demokratikus előírásoknak a kirgizisztáni választás, jelentette ki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelőcsoportjának vezetője a vasárnapi szavazás után. Kimmo Kiljunen szerint a hatóságok megsértették a sajtó szabadságát, szavazatokat vásároltak, kizárták az ellenzéki jelölteket és nyomást gyakoroltak a választókra.
Szavaz a család
Az EBESZ megfigyelőcsoportjának vezetője szerint egyes esetekben még az egyéni választójog sem érvényesült, a családoknak közösen kellett szavazniuk.
Kiljunen ugyanakkor elismerte, hogy az előző választásokhoz képest történtek előrelépések, igaz, ettől még a szavazás nem nevezhető szabadnak.
Az EBESZ megfigyelői felszólították a kirgiz vezetést, hogy ne tegyen olyan, bujtogató hangvételű nyilatkozatokat, amelyekben a szélsőséges erőkkel való összejátszással vádolja az ellenzéki jelölteket. A választások előtt magas rangú vezetők, köztük Aszkar Akajev államfő is a polgárháború rémével riogatta a lakosságot, ami "negatív hatást gyakorolt a választások előtti légkörre".
Birodalmi végjáték
Az EBESZ-szel szemben a volt szovjet tagköztársaságok Moszkvához lojális részét tömörítő Független Államok Közösségének megfigyelői rendben levőnek találták a szavazást. Véleményük szerint kisebb rendellenességek ugyan történtek, ezek azonban "nem befolyásolták" az "összességében nyílt és legitim" választásokat.
A grúziai és az ukrajnai választásokat követő forradalmak után a Moszkvához hű posztszovjet államok vezetői komolyan aggódni kezdtek, hogy a két említett országban alkalmazott, a civil szervezetek támogatására épülő amerikai modell az ő hatalmukat is elsöpörheti. Kazahsztánban a múlt héten fogadtak el a civil szervezetek politikai szerepvállalását korlátozó törvényt, hasonló intézkedéseket tervez Vlagyimir Putyin orosz elnök is.