Amerika visszautasítja a kiotói egyezményt

2001.04.02. 14:30
Heves felháborodást váltott ki a környezetvédők és az EU országai között George W. Bush amerikai elnök kijelentése, hogy országa nem ratifikálja a kiotói egyezményt. Az amerikaiak szerint az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátását nemcsak az iparosodott országoknak, hanem a fejlődő államoknak is vissza kellene fogni. Az EU az amerikai pártfogás nélkül is támogatja az egyezményt, ám sokan úgy vélik: Washington nélkül a kiotói egyezmény halálra van ítélve.
George W. Bush
Előbb az amerikai kongresszus, majd maga az amerikai elnök, George W. Bush mondta múlt hét szerdáján, hogy az Egyesült Államok nem támogatja az üvegházgázok kibocsátását szabályozó kiotói egyezményt. Bush szerint az egyezménynek a fejlődő országok gázkibocsátását is korlátoznia kellene. A döntés hátterében inkább gazdasági megfontolások állnak, a recesszió szélén álló ország nem akar egy "olyan tervet elfogadni, mely ártana a gazdaságnak és a munkásainak" - nyilatkozta George W. Bush.

A kiotói egyezmény szerint az Egyesült Államoknak az 1990-es gázkibocsátás szintjéhez képest 7,2 százalékkal kellene csökkenteni az emissziót. Amerika felelős az összes károsanyag-kibocsátás negyedéért (!).

A kiotói egyezmény
A kiotói egyezmény 1997-ben született meg, lényege, hogy a globális felmelegedés miatt az emberiségnek drasztikusan vissza kell fognia az üvegházhatást okozó anyagok atmoszférába juttatását. Számokban kifejezve ez annyit jelent, hogy 2012-re 5,2 százalékkal az 1990-es szint alá kell szorítani a hat fő, üvegházhatást előidéző anyag kibocsátását. (Ez a hat fő anyag a széndioxid és a metán, illetve különböző légkondicionáló berendezésekben és spray-kben jelenlevő anyagok.) Az egyezmény azt is lehetővé teszi, hogy egy gazdag ország, ha gázkibocsátását - a jobb gazdasági eredmények érdekében - növelni szeretné, akkor egy fejlődő országnak fizessen, hogy tovább csökkentse a gázemissziót.

Az egyezmény életbelépéséhez az kell, hogy legalább ötvenöt ország ratifikálja azt, és az általuk kibocsátott széndioxid-mennyiség legalább 55 százalékát tegye ki az egész károsanyag-kibocsátásnak. Erről egyelőre szó sincs: az aláírók (harmincan) többsége szegény, fejlődő ország, rajtuk pedig édeskevés múlik. Magyarország egyelőre nem ratifikálta az egyezményt. Hazánk 6 százalékos kibocsátáscsökkentést vállal 2012-re, méghozzá az 1985-1987-es átlaghoz képest. Mivel a kilencvenes évek elején csaknem az egész nehézipar összeomlott, ez nem lesz nehéz.

Nemrég jelent meg három olyan ENSZ-jelentés, amely a Föld klímájának alakulását taglalja az elkövetkezendő évszázad folyamán. A jóslatok egy csepp optimizmusra sem adnak okot: bolygónk átlaghőmérséklete akár öt és fél fokkal is megemelkedhet, a tengerek szintje megemelkedik, egyes kontinenseken szárazság, máshol állandó viharok köszöntenek majd be. A tudóstársadalom jelentős része ma már egyetért abban, hogy a klímaváltozásért az emberi tevékenység a felelős.

A környezetvédelem mélypontja

A világ környezetvédő szervezeteinek és környezetvédelemért felelős politikusainak körében felháborodást keltett az amerikai elhatározás. Bob Brown ausztáliai zöld szenátor a környezetvédelem mélypontjának nevezte Bush elhatározását. Az ausztráliai környezetvédelmi miniszter, Robert Hill szerint a kiotói egyezmény nem működik Amerika nélkül.

John Gummer, aki Nagy-Britannia környezetvédelmi minisztere volt a kiotói egyezmény megszerkesztésének évében, úgy véli: Bush elnök nem is tudja, kijelentésével mennyit ártott országa nemzetközi kapcsolatainak. Szerinte a gazdag országok azért lettek gazdagok, mert szabadon szennyezhették a levegőt. A szegény országoktól nem lehet megvonni a fejlődés lehetőségét a gázemisszió korlátozásával.

Az Európai Tanács elnöke, Romano Prodi erősen bírálta George W. Bush-t mondván, "ha valaki a világ vezetője akar lenni, akkor annak kell tudni vigyázni az egész Földre, és nem csak az amerikai gazdaságra".

Sikertelenségre ítélve

Az Európai Unió környezetvédelmi miniszterei a hétvégén találkoztak a svéd Kiruna városban, ahol arról határoztak, hogy országaik továbbra is támogatják a kiotói egyezményt, még az amerikai pártfogás hiányában is. Az EU magas rangú küldöttséget meneszt majd Washingtonba, hogy a Bush-adminisztrációt az egyezmény támogatásáról és ratifikálásáról győzzék meg - határozták el. A "meggyőzés" hatékonyságáról azonban nincsenek biztató előjelek, miután múlt év novemberében Hágában pont azért ért véget eredménytelenül a zöldtárgyalások újabb fordulója, mert az Egyesült Államok és Európa képtelen volt egymással megegyezni.