Csaknem duplájára nő a széndioxid-kibocsátás 2020-ra

Csaknem 10 milliárd tonnányi széndioxidot fog az emberiség a légkörbe juttatni 2020-ban, szemben az 1999-es 5,8 milliárd tonnával - áll egy nemrég napvilágot látott jelentésben, amelyet az amerikai energiaügyi minisztérium (DOE) készített. Ez több mint negyven százalékos növekedést jelent az egyik legfontosabb üvegházgáz kibocsátásában.

A legfrissebb ENSZ-jelentések szerint a légszennyezés nyomában erősödő üvegházhatás akár öt és fél fokkal is megemelheti a Föld átlaghőmérsékletét a következő száz évben. A szennyező anyagok közül a széndioxid a legfontosabb.

Akik tesznek valamit 13 millió USD-nek megfelelő összeget fordít az ausztrál kormány a következő öt évben az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére. A programok olyan erőműveket hoznak létre, amelyek a hőerőművekben az "áramgyártás" során melléktermékként felszabaduló hőt nem eresztik ki egyszerűen a levegőbe, hanem egyéb ipari tevékenységre használják fel - vagyis energiát takarítanak meg. Becslések szerint ez 3,25 millió tonnával csökkenti Ausztrália széndioxid-kibocsátását a 2008 és 2012 között. Szintén remek az az elképzelés, amelyet kilenc európai város készül megvalósítani 2003-tól. Összesen 27 olyan busz rója két éven belül az utcákat például Londonban és Stuttgartban, amelyekbe nem benzint, hanem hidrogént kell tankolni. Mivel a hidrogén égésterméke víz, csókot hinthetünk a szennyezésnek. (f.: Environmental News Service)

Főként a fejlődő országokban növekszik a szennyezés

A DOE jelentése szerint főként a fejlődő országok energiaéhsége hajtja a növekedést, hisz az 1990 és 2020 közti pluszkibocsátás 76 százaléka innen származik majd. 2020-ra a fejlődő országok megelőzik a fejlett világot a légszennyezés terén. Ezek az adatok alátámasztják a kiotói szerződést felrúgó George W. Bush amerikai elnök panaszát, miszerint igazságtalan, hogy a protokoll főként a fejlett országokra rója a légszennyezés csökkentésének terhét.

A Nemzetközi Energiaügyi Kitekintő 2001 névre keresztelt jelentés hangsúlyozza: hiába fogná vissza a fejlett világ a széndioxid-emissziót, a harmadik világban olyan nagy mértékben terjed a fosszilis tüzelőanyagok használata, hogy összeségében még mindig jelentősen növekvő össz-szennyezéssel kellene számolni.

A növekvő népesség hajtja az energiaéhséget

A kibocsátásnövekedés oka egyébként megugró igényeinkben keresendő: 2020-ra az emberiség energiaszükséglete 59 százalékkal nő majd. Ez is főként a fejlődő országok számlájára irandó, tudatja a jelentés, hisz szoros összefüggés van az energiaigény és a népesség növekedése közt. Az ENSZ adatai szerint 2020-ra nyolcmilliárdan leszünk, vagyis kétmilliárddal többen mint ma. A fejlett világ népessége azonban, leszámítva az Egyesült Államokét, egy ideje lényegében stagnál.

forrás: Amerikai Energiaügyi Minisztérium

Optimizmusra ad azonban okot, hogy az egész világon javul az energia felhasználásnak gazdaságossági mutatója, vagyis egyre okosabban, hatékonyabban "költjük el" az energiát. Ebben Észak-Amerika és Nyugat-Európa jár az élen - áll a DOE elemzésében.

A kőolaj és a földgáz dominál

Továbbra is a kőolaj a legfontosabb energiahordozó, és ez 2020-ban is így lesz, változatlanul: az összes energia 40 százalékát adja a fekete arany. (Mai tudásunk szerint a kőolajtartalékok még hatvan-nyolcvan évig elegendőek.) A legkomolyabb versenytárs a földgáz: 1999-ben megelőzte a szenet, ami jó hír, mert sokkal kevésbé szennyező. "Részesedése" 23-ról 28 százalékra nő az energiapiacon.

Csökken a szén- és az atomenergia szerepe, gyengécske a megújuló energia

Egyik legrégebbi energiahordozónk egyre kevésbé számít: bár éves szinten még mindig nő a felhasználása, 2020-ban az összenergiának már csak 19 százalékát adja majd, míg ma még 22 százalékát. Egyelőre növekszik a nukleáris energia szerepe is, hosszútávon viszont, úgy tűnik, nincs jövője: a jóslat szerint 2015-től visszaesik abszolútértékben, egyedül az energiahordozók közül. Már ma is a legkevésbé népszerű energiaforrásunk, 7 százalékkal járulva hozzá az összfogyasztáshoz.

forrás: Amerikai Energiaügyi Minisztérium

Jó hírnek tűnik az is, hogy 53 százalékkal nő a megújuló energiaforrások szerepe - valójában azonban ez kevés, hisz ezzel 9 helyett csak 8 százalékát adják majd az össz-energiafogyasztásnak. Ráadásul a növekedés nagyobb része az ellentmondásoktól övezett vízerőművekből származik majd.