Máris folytatja harcát Izrael ellen az egyik elengedett libanoni fogoly

Óriási vihart kavart az 1979 óta börtönbüntetését töltő Szamir Kuntar szabadon bocsátása. A most 47 éves libanoni állampolgárságú drúz férfi szerdán térhetett vissza Libanonba, szabadulása része volt az Izrael és a Hezbollah között megkötött fogolycsere-megállapodásnak. Izrael visszakapta a libanoni konfliktusban foglyul ejtett két katonája, Ehud Goldwasser és Eldad Regev holttestét, akikről az utolsó pillanatig nem lehetett tudni, hogy még életben vannak-e, illetve a két évvel ezelőtti háborúban elesett izraeli katonák földi maradványait.

A Hezbollah az egyezség részeként megkapta 200 katonája holttestét, akik szintén a 2006-os háborúban haltak meg, illetve Izrael szabadon engedett Szamír Kuntar mellett négy másik Izraelben bebörtönzött foglyot. Libanonban népünnepély fogadta az öt férfi hazatértét, akiket hősként ünnepeltek, még Hasszán Naszrallah első számú Hezbollah-vezér is előbújt rejtekhelyéről, amit az utóbbi két évben most tett meg harmadszor.

Kuntar egy bejrúti stadionban tartott gyűlésen, ahol több tízezer ember vett részt, azt mondta, folytatja az Izrael elleni harcot, visszatér a palesztinokhoz, hogy az iszlám ellenállás mozgalmához csatlakozhasson. Naszrallah ígéretet tett arra, hogy több vereséget nem szenvednek, valamint számba vette, hogy sikerült teljesíteniük a libanoni konfliktus után kitűzött két legfontosabb célt: minden Izraelben fogva tartott libanoni kiszabadult, illetve megalakult a nemzeti egységkormány.

A Haarec elemzője ugyanakkor arról ír, hogy bár 2006 nyara óta a Hezbollah megerősödött, azóta is keményen kell dolgoznia azon, hogy a háború kirobbanását beigazolja, és bizonyítsa, hogy a következmények Libanonnak kedveznek. További nyitott kérdés, amit Naszrallah ismét nem említett, a Síba-farmok hovatartozásának kérdése. A terület az ENSZ szerint Szíriához tartozik, Izrael megszállta, mégis Libanon vallja magáénak, és azt várja Izraeltől, hogy kivonuljon, a Hezbollah érdemi eredményt a témában nem mutatott fel.

Kuntar 29 év után szabadlábon

Izrael csütörtökön kampányt indított, a YouTube-ra posztolt videóban azokat a bűncselekményeket részletezik, melyeket Kuntar követett el. Az összeállítást az izraeli miniszterelnöki hivatal készítette, és azt akarják ezzel hangsúlyozni, hogy Izrael a férfit terroristának és gyilkosnak tartja. A videó arabul is elérhető.

1979. április 22-én Szamir Kuntar, a Palesztin Felszabadítási Szervezet tagjaként 3 társával késő este beszállt egy gumicsónakba Dél-Libanonban, és a sötét tengeren az észak-izraeli Naharaiába hajózott. Kiszálláskor egy rendőr észrevette őket, azonnal lelőtték őt. Éjfél körül találomra betörtek az izraeli Haran család otthonába, ahol túszul ejtették az édesapát, Danit és négyéves kislányát, Einatot. Szmadar, az édesanya és a kétéves kislánya, Jael, egy szomszéddal együtt a hálószobában található rejtekhelyre bújtak.

A terroristák az édesapát és a kislányt a tengerpartra hurcolták, ahol megjelent az izraeli rendőrség és katonaság is, tűzharc kezdődött. Az összecsapásban megöltek még egy rendőrt, az izraeli hatóságok a terroristák közül kettőt lőttek le. Kuntar közben közvetlen közelről hátba lőtte a 31 éves Danit. Ezután a kislány következett, Kuntar puskatussal kezdte ütni a négyéves gyerek fejét, aki a földre zuhant. Kuntar ekkor a legközelebbi sziklához cipelte, a fejét a kőre helyezte, majd egy kis dulakodás kezdődött, mivel Einat a karjaival próbálta védeni a fejét, sikertelenül. Kuntar ismét a puskatust használta, addig ütötte kegyetlenül a gyerek fejét a kövön, amíg minden vérben úszott, így akart megbizonyosodni, hogy a kislány életét vesztette.

Közben a rejtekhelyen az édesanya attól való félelmében, hogy a kétéves kislány hangjára a terroristák felfigyelnek, és elkapják őket, befogta a gyerek száját. Jael így nem jutott levegőhöz, és megfulladt.

Kuntar nem ismerte el tettét

A két életben maradt terroristát, Kuntart és Ahmed al-Abraszt letartóztatták, elítélték és börtönbe zárták Izraelben. Abrasz egy 1985-ben lebonyolított fogolycsere-alku részeként visszanyerte szabadságát, Kuntart pedig ötszöri életfogytiglanra és további 47 év börtönbüntetésre ítélték. Kuntar egyébként azt vallotta, és végig kitartott álláspontja mellett, hogy az apát a tűzharcban lőhette le valaki, a kislány sorsáról pedig nem tud semmit.

A börtönben töltött évek alatt Kuntar feleségül vett egy izraeli arab nőt, aki terrorcselekmények elkövetése miatt töltötte életfogytiglani börtönbüntetését, később azonban elváltak. Kuntar emellett az izraeli szabadegyetemen diplomát szerzett szociológiából és politológiából.

A Hezbollah a nyolcvanas évek óta vissza akarja kapni Izraeltől a ma hősként ünnepelt Kuntart, 2004-ben ez majdnem sikerült is nekik. Az akkor lebonyolított fogolycsere névsorában szerepelt Kuntar neve is, szabadsága feltétele azonban az volt, hogy a Hezbollah szolgáljon érdemi információval az izraeli hatóságoknak arról, hogy mi lett a sorsa Ron Aradnak, az 1986-ban Libanonban eltűnt izraeli pilótának. A Hezbollah végül kihátrált, így Kuntar továbbra is Izraelben maradt, Ron Aradról pedig még mindig nem lehet biztosat tudni.

Kuntar és a libanoni konfliktus

Elemzők szerint Kuntar kiszabadítása lehetett a célja annak a 2006. július 12-én történt rajtaütésnek, amikor a Hezbollah behatolt Izraelbe, és foglyul ejtette Goldwassert és Regevet, és ami után kirobbant a 34 napig tartó libanoni konfliktus.

Az izraeli kormányt ellenzéki részről több olyan vád is éri a fogolycsere kapcsán, hogy Kuntar már akkor is visszanyerhette volna szabadságát, amivel el lehetett volna kerülni a háborút. Az ellenzék több képviselője ellenezte a fogolycserét, sokan például azzal érveltek, hogy a több mint két éve túszul ejtett Gilad Salitért a Hamász most sokkal magasabb árat fog kérni.

Szmadar Haran Kuntar szabadulásakor nem szólalt meg a nyilvánosság előtt, a Haarec egy két héttel korábban tartott sajtótájékoztatón elhangzott mondatait idézi. Az anya, aki családját 1979-ben veszítette el, azt mondta: „Szamir Kuntar soha nem volt, és soha nem is lehet a személyes fogva tartottam, a sorsáról Izrael érdekei és etikája alapján kell döntést hozni”.