Kóka a román pártokat bátorítja
"Néhány évvel ezelőtt valóban az autonómia és a kollektív jogok lehettek a legfontosabb kérdések, Románia és Magyarország európai uniós tagsága után azonban ezek nem igazán időszerűek" – nyilatkozta Kóka János a romániai Új Magyar Szónak és Erdélyi Riportnak.
Az SZDSZ elnökének szavai némileg ellentmondanak az SZDSZ 2006-os választási programjának. Ebben az szerepel: "Támogatjuk a határon túli magyarság autonómiatörekvéseit, ha azok összhangban vannak az EU-normákkal, a nemzetközi és a nemzeti joggal, valamint ha azokhoz elnyerhető a demokratikus többség támogatása."
Az erdélyi magyar politikai vezetők távlati célja a Székelyföldön a területi, Erdély többi részén a kulturális autonómia. A román politikai elit pillanatnyilag nemcsak a területi, hanem még a kulturális autonómiáról sem akar hallani.
Az autonómia elérése 1993-tól szerepel a legnagyobb romániai magyar párt, az RMDSZ programjában. A Székely Nemzeti Tanács 2006 végén radikálisabb eszközökhöz nyúlt: a román hatalom által el nem ismert népszavazást tartott Székelyföldön a területi autonómiáról, a nagy többség igennel szavazott. Székelyföld 6-700 ezer lakosából 90 százalék magyar.
"Az autonómiát az SZDSZ jó megoldásnak tartja, ha egyetértés van erről az adott ország kisebbsége és többsége között" – mondta az Indexnek Szent-Iványi István, a párt európai parlamenti képviselője, aki szerint Romániában a többség részéről pillanatnyilag nagyfokú az autonómia elutasítása.
Nevük elhallgatását kérő SZDSZ-es forrásaink szerint ugyanakkor a pártban többen kockázati tényezőnek tartanak egy ilyen nyilatkozatot, mert ez az alapvetően autonómiaellenes román pártokat bátorítja.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
