Pápaválasztás szigorítva
További Külföld cikkek
-
Georgia 2028-ig felfüggeszti a csatlakozási tárgyalások megkezdését az EU-val - Németországban őrizetbe vettek egy fiatalkorú férfit, aki terrortámadásra készülhetett
- Vlagyimir Putyin fél megnyomni a piros gombot
- Többezres tüntetések követték a romániai választások eredményét
- A francia kormány teljesíti Marine Le Pen egyik fő követelését
Az I. János Pál halála után, több mint negyed százada megtartott előző konklávé alig két napig tartott. 1978. október 16. estéjén megjelent a Szent Péter bazilika lodzsáján az új, 265. pápa, Karol Wojtyla. Ő volt 445 év - az 1523-ban elhunyt holland Hadrián - óta az első "külföldi", vagyis nem olasz pápa. II. János Pál az egyházfők sorában a harmadik leghosszabb ideig uralkodó pápának számít.
A korszellemet a II. János Pál idején hangsúlyozottan bebocsátó Vatikánban nem helyes cinizmust keresni a mondásban, hogy "meghalt a pápa, éljen a pápa", hiszen az egyház működésének folyamatosságát szolgálja a választási procedúra is. Az emberi lét mulandósága ellenére a katolikus egyház tovább halad földi útján, nem marad vezetés nélkül, Szent Péternek mindig találnak utódot, így a Wojtyla utáni korszakban is.
A falakon belül
A konklávék titkosságát egyébként még XII. Pius - Eugenio Pacelli - szigorította meg 1945-ben, hogy kizárjon minden külső befolyást és nyomásgyakorlást, és a kiszivárogtatások megakadályozására elrendelte minden "telefon, távíró és filmes eszköz" használatának tilalmát. Az őt követő pápák is ezeket a célokat követték, VI. Pál például drasztikusan, a minimálisra korlátozta a pápaválasztásoknál segédkező személyzetet.
II. János Pál 1996. februárjában döntött a konklávék, a pápaválasztás rendjének és szabályozásának korszerűsítéséről, kinyilvánítva, hogy a választások egész ideje alatt a pápaválasztó bíborosok lakosztályainak és a közreműködő személyzet szálláshelyeinek a Vatikánban, a falakon belül kell lenniük, hogy is szavatolni lehessen az egyházmak életfontosságú szavazás résztvevőinek maradéktalan függetlenségét és döntési szabadságát, elszigeteltségét a külvilágtól.
Ki hoz több turistát?
Ezután alakítottak ki először szállodát a Vatikánban. Karol Wojtyla szigorúan megtiltotta azt is, hogy a konklávé választási helyiségeibe bármiféle hang, kép és szöveg rögzítésére, -továbbítására, illetve lejátszására alkalmas eszközt vigyenek be.
A római konklávék idején egy egész világ találkozik itt, és maga a város is átalakul: szinte mindenütt azt találgatják, ki lesz az új pápa. Olaszországnak különben legkevésbé sem közömbös, hogyan alakul a katolikus egyház vezetése, hiszen az évente negyvenmillió turistát fogadó ország vendégeinek negyede az "egyházi turizmus" keretében érkezik, utazásuk célpontja kifejezetten a Vatikán.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
