Korrupciós botrányok Dél-Koreában

A fia által vezetett magánintézet bezárását tervezi a korrupciós botrányokba keveredett Kim De Dzsong dél-koreai elnök. Kim Hong Upot, az elnök második legidősebb gyermekét pénteken tartóztatta le a rendőrség korrupció és pénzmosás gyanúja miatt. Kim Hong Gul, az elnök harmadik, legfiatalabb fia május 18-a óta van előzetes letartóztatásban.

A felelős apa

Felelősséget érzek azért, mert kudarcot vallottam gyermekeim nevelésében, egész életemben szégyenben fogok élni, amiért fájdalmat okoztam támogatóimnak - áll az antikorrupciós programmal választást nyerő Kim De Dzsong közleményében. Sok bonyodalmat átéltem már életemben, de soha nem gondoltam volna, hogy ilyen nyomorúságos dolog bekövetkezhet, csak engem lehet vádolni - folytatja közleményében az elnök.

Kimek mint mi

Bár az elnököt nem vádolják semmivel, Dél-Koreában a konfuciánus normák alapján természetes, hogy a gyermekek bűneiért az apa vállalja a felelősséget - írja a Korea Herald című napilap. Koreában egyébként nem számít különös esetnek, hogy a regnáló államfő gyermekeit korrupciós vádakkal eljárás alá helyezik. Kim Hong Up most ugyanabban a cellában tölti előzetes letartóztatását, melyben Kim Hjun Csult, Kim Jung Szam volt elnök fiát is fogva tartották 1997-ben.

Börtönélet A koreai sajtó meglepő részletességgel számol be az elnökfiak börtönbeli hétköznapjairól. Az egyik tudósítás beszámol arról, hogy letartóztatása után Kim Hong Up nyugodtan ébredt 7,16 négyzetméteres börtöncellájában. Úgy látszik túltette magát a kezdeti nyugtalanságon - nyilatkozta egy börtönőr a Korea Heraldnak. A lap élménybeszámolója szerint Kim Hong Up a kihallgatások alatt étvágytalan volt, ám első börtönbeli reggelijének közel felét elfogyasztotta, majd fogolytársaival tornázott is. Ugyanolyan elbánásban részesül, mint fogolytársai, olvashat újságot és még a tévét is nézheti - mondta el a börtönőr.

Családi találkozó

Kim Hong Gul, Kim Hong Up öccse mindössze négy cellányira lakik bátyjától. A hatóságok, kerülendő az esetleg felmerülő vádakat, szigorúan elkülönítették egymástól a két testvért. Az újabb korrupciós botrány kirobbanása után az államfő annak a magán kutatóintézetnek a bezárása mellett döntött, ahol Kim Hong Up elnökhelyettes volt, és melyek működését az elnök magánalapítványa finanszírozta.

Kim Hong Upot többek között azzal is vádolják, hogy az alapítványon keresztül közel kétmillió dollárt mosott tisztára. 2000-ben tizenhétezer dollárt kapott az állami Korea National Housing Corp. építési vállalattól, amiért megakadályozta a kormányzati korrupcióellenes csoport vizsgálatait a cégnél. Feltételezések szerint egy másik építési vállalat vezetőjétől száztízezer dollárt kapott azért, hogy a vállalat elkerülhesse a csőd bejelentését. Egy üzletember nyolcvanezer dollárt ajánlott azért, hogy a kiemelt adózók kedvezményezett listájára kerülhessen.

Dél-Korea a korrupciós középmezőnyben A Transparency International korrupciós listáján Dél-Korea a középmezőnyben található 4,2-es pontszámmal. A szervezet osztályozásában az öt pontnál alacsonyabb érték nagyfokú korrupcióra utal. Magyarország 5,3 pontos értékelést kapott a szervezettől. Dél-Koreánál korruptabbnak számít Európában Csehország (3,9), Szlovákia (3,7) vagy például Horvátország (3,9) is. A legkorruptabb ország Banglades 0,4-es értékkel. A legkevésbé korrupt ország Finnország, mely a maximális 10 pontból 9,9 pontot kapott. A Transparency International havi felmérésének kérdése egyébként: ön szerint korrupt-e a futball? A válaszolók 80,1 százaléka szerint igen.

Csak 1,25 milliót kapott

Kim Hong Up három - azóta már börtönbe került barátjával együtt - további 1,7 millió dollárnyi kenőpénzt kapott koreai üzletemberektől. Kim állítása szerint "csak" 1,25 millió dollárt kapott a pénzből - mondták el a nyomozók a Korea Heraldnak. Fiaim szigorú büntetést kapnak majd, a jogszabályoknak megfelelően - nyilatkozta ezek ismeretében Kim De Dzsong államfő.

A korrupciós botrányok miatt az alapítványa által finanszírozott kutatóintézet bezárásán kívül a kormány átalakítását is tervezi Kim De Dzsong. Minderre azonban már csak a foci vb után kerül sor - írja a Korea Herald. A világbajnokság idején zajlottak - meglehetős érdektelenség mellett - a helyhatósági választások, melyen Kim De Dzsong Milleniumi Demokrata Pártja súlyos vereséget szenvedett. Koreában decemberben tartanak elnökválasztásokat, ezen a jelenlegi államfő az alkotmány szerint már nem indulhat jelöltként.

Névadási szokások Koreában, mint cikkünkben is tapasztalhatták, az emberek jelentős százalékát hívják Kimnek. A rejtélyes jelenség okára az Index Onomasztikai Albizottsága még nem találta meg a választ. Vannak azonban még furcsaságok máshol is. Kiküldött tudósítónk jelentése szerint Balin keresztnevek helyett számozzák a gyerekeket, az első gyerek neve mindig Wayan, a második Made, a harmadik Nyoman, és a negyedik Ketut. Tovább nem számolnak: az ötödik gyerek ismét a Wayan nevet kapja. Thaiföldön az 1920-as évekig nem voltak családnevek: akkor minden család saját, egyedi nevet választhatott. Így a hatvanmillió lakosú országban mintegy tizenhatmillió különböző családnév létezik. A thaiok azonban nem nagyon használják családnevüket, csak formális alkalmakkor. Egymást olyan beceneveken szólítják, mint "Kicsi", "Malacka", "Lusta". Noha 11939 kínai keresztnév létezik, a világ legnépesebb országában mégis a tíz leggyakoribb keresztnéven osztozik az ország lakosságának 40 százaléka. A top négyes lista (Zhang/Cheung, Chiu, Lee és Wang) lefedi a kínaiak negyedét. Körülbelül százmillió embert, vagyis minden tizenkettedik kínait Zhangnak hívják.