Nőtt az amerikaiak harci kedve

További Külföld cikkek

Kapcsolódók (3)

Ellencsapás a szabadságra

Az amerikai terrortámadásokra válaszul nem csak az Egyesült Államokban, de az Európai Unióban is szigorú - és jogvédő szervezetek szerint átgondolatlan - terrorizmusellenes intézkedéseket vezetnek be.

Válasz a terrorra: a szabadság árán is

Jogvédő szervezetek aggodalommal reagálnak a terrortámadás nyomán született antiterrorista törvényjavaslatokra, melyek szerintük indokolatlanul korlátozzák az emberek szabadságjogait.

Válasz a terrorra: ártatlan életek árán is

Bosszúra éhes az amerikai közvélemény, és legtöbbjük arra számít, háború lesz - derül ki egy most megjelent CBSNews/New York Times közvélemény-kutatásból.

Az amerikai közvélemény készen áll a háborúra, még ha ez ezrek halálát jelenti is, ugyanakkor inkább várnának a katonai akcióval, amíg nem tisztázódik, hogy ki a felelős a szeptember 11-i New York-i és washingtoni terrortámadásokért - derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

A New York Times és a CBS által közösen végzett felmérés, melynek keretében 1216 embert kérdeztek meg telefonon, kimutatta, hogy az amerikai közvélemény egy emberként támogatja a katonai válaszcsapást a szeptember 11-i terrorista akciókért: a megkérdezettek 92 százaléka mondott igent a kérdésre. 83 százalékuk még azokra az országokra is lesújtana, amelyek rejtegetik a terroristákat vagy támogatást adnak nekik. Az áldozatok vélhetően magas száma keveseket zavar: a válaszadók 72 százaléka még ennek fényében is támogatja a háborút.

A két héttel ezelőtti felméréseket vizsgálva látható, hogy az amerikaiak harci kedve nem hogy nem csökkent, de nőtt.

Ugyanakkor nem ész nélkül vetnék magukat a harcba: a megkérdezettek 78 százaléka hajlandó volna várni, amíg kiderül, pontosan ki is felelős a terrortámadásokért. Többségük viszonylag hosszú háborúra számít: 68 százalék szerint több mint egy évre van szükség a győzelemhez; 26 százalék szerint csak hónapokra. Csak 8 százalék tart attól, hogy az Egyesült Államok elveszíti ezt a háborút.

Amerika ellenségei

Úgy tűnik, hogy a közvélemény egyetért a kormánnyal abban, hogy a támadások mögött Oszama bin Laden, illetve az afganisztáni fanatikus tálib rezsim áll. 45 százalék vádolja bin Ladent, 36 százalék "a terroristákat általában", illetve a tálibokat, 13 százalék pedig bin Ladent és valaki mást. Jelezve, hogy az iraki mumus képe még nem fakult el teljesen az amerikai köztudatban, 6 százalék Szaddám Husszein és a szaúdi terrorista vállára helyezi a felelősséget.

A szabadság árán is

Még az elmúlt két hétben felmerült szabadságkorlátozó intézkedések fényében is úgy véli az amerikaiak nagy része, hogy le kell mondaniuk szabadságjogaik egy részéről a terrorizmus elleni küzdelem érdekében (79 százalék). A megkérdezettek 56 százaléka helyesli, hogy mindenkinek kötelezően viselnie kelljen egy elektronikus azonosítót, és 45 százalékuk tűrné el, hogy a hatóságok rendszeresen figyeljék telefonhívásait és e-mailjeit (ez az érték öt nappal a támadás után még csak egyharmad volt).

Ennek ellenére nem mondható, hogy az amerikaiak nagy biztonságban éreznék magukat: harmaduk nem akar repülőre szállni a közeljövőben, még az új, szigorúbb biztonsági intézkedések ismeretében sem. Arra a kérdésre, hogy a hatóságok megtettek-e mindent a biztonság növelése érdekében a támadások óta, a megkérdezettek 61 százaléka válaszolt igennel.

Az elnök és emberei

Továbbra is igen jó mutatókkal rendelkezik az elnök: 89 százalék véli úgy, hogy George W. Bush jól végzi munkáját. A megkérdezettek 70 százaléka válaszolta azt, hogy mind Bushban, mind tanácsadóiban egyformán megbízik. 22 százalék azonban nagyobb bizalmat érez a tanácsadók iránt, és csak 5 százalék gondolta úgy, hogy az elnök a körülötte sündörgőknél jobban átlátja a helyzetet.