Meghalt Kielmansegg, Hitler merénylője
Horst Köhler német államfő kedden az elhunytat méltató írásában "haderőnk példaképül szolgáló tábornokaként" emlegette Kielmansegget, akinek, mint írta, "elsősorban a Bundeswehr felállításának időszakában volt meghatározó szerepe".
Kielmansegg 1906-ban született egy hesseni faluban. A II. világháború alatt a Wehrmachtban szolgált, ott volt Lengyelországban, Franciaországban és Oroszországban. A Hitler elleni összeesküvésben való részvételéért 1944. július 20. után rövid időre a Gestapo fogságába került. A háború után brit, majd amerikai fogságban volt, 1946 májusában szabadult.
Kilenc évvel később az új német hadsereg dandártábornoka lett. 1963-tól 1968-ig, nyugállományba vonulásáig a NATO közép-európai katonai főparancsnokaként szolgált.
Német hazafi
A német kancellár 2004. július 20-án az 1944-es Hitler elleni merénylet résztvevőit német hazafiaknak, 1944. július 20-át pedig a német történelem egyik legfontosabb dátumának nevezte. Gerhard Schröder a védelmi minisztérium berlini épülettömbjének udvarán beszélt azon az állami ünnepségen, amelyet a náci diktátor elleni katonai összeesküvés és (sikertelen) merénylet kerek évfordulóján rendeztek. A 60 évvel ezelőtti merénylők sokáig kétértelmű németországi megítélésére utalva a kancellár leszögezte: nem hazaárulás, ha valaki megpróbálja megmenteni a hazáját a barbárságtól.
1944. július 20-án a Hitler főhadiszállásán működésbe hozott pokolgép csak könnyebb sérülést okozott a náci diktátornak, aki utána szörnyű bosszút állt. A merénylet fő szervezőit még aznap elfogták és a rögtönítélő bíróság ítélete nyomán kivégezték. A katonai összeesküvés többi résztvevőjét utóbb tartóztatták le, akadt köztük olyan, akit csak 1945 tavaszán lőttek agyon.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
