A kurdok készülnek a háborúra

Az Irak északi részén élő kurd népesség könnyen áldozatul eshet az ország ellen készülő háborúnak, s a nyomában kibontakozó polgárháborús helyzetnek. Kurd ügynökök és kereskedők - akik gyakran megfordulnak a Kirkukhoz és Moszulhoz legközelebb eső, kurd ellenőrzésű Csemcsemál és Kalak településeken - azt mondják, hogy Szaddám Huszein elnök parancsára folyik a két észak-iraki nagyváros védelmének kiépítése.

Olajban gazdag

Kirkuk vidéke, amelyet a kurdok az első öbölháború végén rövid időre elfoglaltak, olajban gazdag, csakúgy mint Moszul, ahol egy létfontosságú olajvezeték is áthalad. Az egyik kurd informátor szerint a két várost most Szaddám hatalmas élő pajzzsá akarja változtatni.

Beszámolók szerint, amelyeket a The Economist című angol hetilap idéz, a lakosságot élelmiszerkészletek felhalmozására utasították, s megfenyegették, hogy lelövik az otthonukból kimerészkedőket. A hadsereg lakóházak tetejére telepítette légvédelmi ütegeit, miközben a hatalmon lévő Baasz Párt és a titkosszolgálatok irodáit imeretlen helyre költöztették. Egyesek azt beszélik, hogy Kirkuk olajkútjait aláaknázták. A város kurdok lakta negyedeiben bunkereket építettek, s azokat egy állítólag erőszakkal toborzott helyőrség kezelésébe adták. Helyőrségi alakulatokat szerveztek Moszulban is.

Az amerikaiak elfoglalhatják, a törökök nem

A kurd autonóm körzetet ellenőrző szervezetek - Maszud Barzani Kurdisztáni Demokratikus Pártja (KDP) és Dzsalal Talabani Kurdisztáni Hazafias Szövetsége (PUK) - ígéretet tettek az Egyesült Államoknak és Törökországnak, hogy ezúttal nem indítanak támadást sem Kirkuk, sem Moszul megszerzésére. Törökország külön felkészült arra, hogy megakadályozza az itteni olajmezők kurd kezekbe kerülését.

A KDP és a PUK mindamellett el van szánva, hogy amint az amerikaiak elfoglalják a két várost, arra bátorítja majd a Szaddám-féle arabosítás keretében elüldözött több tízezer kurdot, hogy térjenek haza és követeljék vissza azóta iraki arabok által elfoglalt otthonukat. Erre készülnek a kisebb lélekszámú türkmének is, akiknek boldogulására vigyázni a testvéri Törökország kinyilvánított érdeke. Így polgárháború bontakozhat ki, amint Törökország talál valami ürügyet a beavatkozásra. Moszul környékén pedig - ahol három kurd törzs vezetői is Szaddámot támogatják - a kurdok egymás öldöklésébe kezdhetnek.

Az USA és az EU nem ad gázálarcot

A háború kirobbanása után a kurd városok lakossága várhatóan tömegesen a hegyekbe menekül majd. Barzani és Talabani emberei hozzáláttak, hogy figyelmeztessék az embereket az iraki vegyi csapások veszélyére. A gázálarcok és más vegyvédelmi eszközök iránt benyújtott igényüket azonban az Egyesült Államok és az Európai Unió is elhessegette, attól tartva, hogy a segítséget a két szervezet elismeréseként értelmeznék. Nem segítenek a külföldi segélyszervezetek sem, mivel nem akarják azt a benyomást kelteni, hogy a háborút már ők is elkerülhetetlennek tartják.

A történelmileg elszigeteltségre ítéltetett kurdok idegesen veszik tudomásul azokat a jelentéseket, melyek szerint a tőlük messze északra fekvő Törökország hamarosan korai előrejelző rendszerrel felszerelt repülőgépeket és vegyvédelmi berendezéseket kap NATO-partnereitől. Kurd vezetők szerint ugyanez a török kormány megvétózott minden, védelmi fegyverek szállítására vonatkozó kurd kérést.

Helyi beszámolók eközben arra utalnak, hogy az irakiak rakétákat, valószínűleg Scud típusúakat telepítettek a kurd autonóm körzet nagyvárosainak közelébe. Egy külföldi segélyszervezet munkatársa szerint a kurdok a háború könnyű célpontjai lesznek.