Kisebbségi kormány alakul Lengyelországban?

Leszek Balcerowiczék kiváltak a koalícióból

A Leszek Balcerowicz vezette lengyel liberálisok úgy határoztak, hogy kiválnak az 1997 novemberében alakult jobbközép koalícióból. Balcerowicz, az UW elnöke az MTI szerint közölte: pártja befejezettnek tekinti a koalíció megmentésére tett erőfeszítéseit.

A BBC szerint az UW legfőbb kifogása az, hogy a kormány nehezen haladt az európai uniós csatlakozáshoz szükséges reformokkal. A brit média megemlíti azt is, hogy a gazdasági növekedés ellenére Lengyelországban növekszik a munkanélküliség, s fokozódnak a társadalmi feszültségek.

Marian Krzaklewski, a Szolidaritás Választási Akció (AWS) pártszövetség elnöke azt mondta, hogy az AWS - bár nem rendelkezik többséggel a lengyel parlamentben - egyedül is vállalja a kormányzati felelősséget. Ezzel megerősítette a kétpárti koalíció felbomlását.

A Népszabadság értesülései szerint a koalíciós viták oka az, hogy az AWS-en belüli populista ,,kemény mag" számára elfogadhatatlannak bizonyultak a lengyel sokkterápia atyjaként emlegetett Balczerowicz pénzügyminiszter gazdasági elképzelései.

Az AWS megakadályozta például a válságba jutott mezőgazdaság és a nehézipar átalakítását, valamint az adóreformot. A liberálisok számára az utolsó cseppet az jelentette, hogy Buzek miniszterelnök kormánybiztost helyezett Varsó liberális irányítás alatt álló belvárosi önkormányzata fölé.

Jerzy Buzek közölte, hogy az új kormány is elkötelezett híve lesz az európai integrációnak

Az Indexben korábban már írtunk arról, hogy a rendszerváltás után a lengyel gazdaság talpraállítása Balcerowicz nevéhez fűződik (akiben a nyugati pénzügyi körök is megbíztak), ám a szociális feszültségek ezzel párhuzamos növekedése már a kilencvenes évek közepén a baloldali pártok megerősödéséhez, illetve hatalomra kerüléséhez vezetett. A legutóbbi szavazás nyomán ismét jobbközép koalíció alakult, ám a mostani válság is mutatja, hogy milyen nehezen hangolhatók össze a piacgazdasági intézkedések a társadalmi béke megőrzésével.

A mostani bizonytalan politikai helyzet nyomán akár előrehozott választásokra is sor kerülhet Lengyelországban. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint egyébként a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) áll az első helyen, mögötte messze lemaradva az AWS szerepel. Normális körülmények között a következő parlamenti választásokat 2001 őszén tartanák.

Az UW öt távozó minisztere - Leszek Balcerowicz miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter, Bronislaw Geremek külügyminiszter, Janusz Onyszkiewicz nemzetvédelmi miniszter, Tadeusz Syryjczyk közlekedési miniszter, valamint Hanna Suchocka igazságügy-miniszter - csak addig marad hivatalában, amíg távozásukat Aleksander Kwasniewski államfő jóvá nem hagyja.

Krzaklewski az új miniszterekkel kapcsolatban kijelentette: a kormányfő szakértőket fog jelölni a tisztségekre, nem a pártok ajánlása alapján fog választani.

A Gazeta Wyborcza lengyel lap szerint Balcerowicz pénzügyminiszter helyére az egyik legesélyesebb jelölt Jarosław Bauc. Suchocka igazságügyi miniszter tisztségére Adam Strzembosz személye merült fel. A honvédelem a liberális lap szerint Bronisław Komorowski kezébe kerülhet, Jan Kułakowski pedig külügyminiszterré léphet elő.

Eközben katolikus jobboldali vezetők közölték: "készek egy új, a parlament többségének támogatását élvező kabinet felállításáról egyezkedni". Krzaklewski nem zárta ki annak lehetőségét, hogy ismét tárgyalásokat kezd az UW vezetőivel.

A kétpárti koalíció megmentéséről két hete zajló tárgyalások a költségvetési kiadásokkal kapcsolatos nézeteltéréseken akadtak el, valamint azon, hogy ki legyen a miniszterelnök Jerzy Buzek helyett. Az AWS és az UW több mint egy hete kezdett tárgyalásokat a koalíció megújításáról, s a legvitatottabb kérdés az új kormányfő személye volt. Az AWS már korábban jelezte szándékát, hogy kisebbségben fog kormányozni, amennyiben nem sikerül megtartani a jelenlegi koalíciót.

Jerzy Buzek kedden közölte, hogy az új kormány is elkötelezett híve lesz az európai integrációnak és a lengyel gazdasági élet modernizálásának.

A BBC korábban úgy értesült, hogy maga az AWS elnöke, Krzaklewski miniszterelnöki jelölését javasolta a Szolidaritás Választási Akció, de ezt a liberálisok hevesen ellenezték. Ők úgy gondolják ugyanis, hogy Krzaklewski kormányfői ambícióit csak akkor lehetne kielégíteni, ha lemondana köztársasági elnöki jelöléséről (amit szintén tervez az AWS első embere).

A mostani kormányválság súlyos terhet jelent Lengyelország számára, amely amúgy is nehéz helyzetbe jutott az európai uniós csatlakozási tárgyalásokon. Egy kisebbségi kormány a parlament foglya lenne, s így hatalomra jutása lelassíthatná és bonyolíthatná a csatlakozási tárgyalásokat, amelyek a nehéz mezőgazdasági kérdések miatt amúgy is elhúzódással fenyegetnek - írja az MTI.