Megvonnák Varsó uniós szavazati jogát

A vallon Szocialista Párt pénteki közleményében felszólította Guy Verhofstadt kormányfõt, hogy kezdjen tárgyalásokat a többi EU-tagállammal a lehetõ legsúlyosabb büntetõ intézkedés bevezetésérõl, arról, hogy vonják meg Lengyelország szavazati jogát az Európai Unióban. Ezzel szankcionálnák a nemrég hozott újabb lengyelországi átvilágítási törvényt és a szexuális kisebbségek elleni jogsértéseket.

Nemcsak jogok vannak

A vallon szocialisták pénteki közleményükben emlékeztetnek, hogy az EU-tagsággal nem csak jogok járnak, de kötelezettségek is. Ide tartozik az emberi jogok, az alapvetõ szabadságjogok és a diszkrimináció elleni küzdelemmel kapcsolatos európai jogszabályok tiszteletben tartása is.

Az európai botrány kiváltó oka az volt, hogy a Szolidaritás mozgalom két történelmi alakja, Bronislaw Geremek és Tadeusz Mazowiecki nem volt hajlandó az új lengyel törvény által elõírt határidõn belül nyilatkozni arról, hogy együttmûködtek-e vagy sem a kommunista titkosszolgálatokkal.

Megfoszthatják mandátumától Geremeket

A 75 éves Geremeket, korábbi külügyminisztert és ma EP-képviselõt ezért Varsó megfoszthatja EP-mandátumától, Mazowiecki, az elsõ nem kommunista lengyel kormány vezetõje pedig máris elvesztette tagságát az államfõ által kinevezett bizottságban, amely a legmagasabb lengyel kitüntetés odaítélésérõl dönt.

A két hajdani lengyel ellenzéki politikus azzal indokolta lépését, hogy a múltban már aláírtak hasonló nyilatkozatokat.

A Kaczynski-program központi eleme a kommunistátlanítás

A Kaczynski-fivérek szemében a "kommunistátlanítás" elengedhetetlen ahhoz, hogy Lengyelországban kibontakozhasson a konzervatív "erkölcsi megújulás". Ez magába foglalja a bûnözés és a korrupció, valamint "a homoszexualitás iskolai népszerûsítése" elleni fokozott küzdelmet és a mûvi terhességmegszakításra vonatkozó törvény szigorítására vonatkozó kísérleteket.

A törvény a 18 hónapja hatalmon lévõ, a szélsõjobboldallal és a populistákkal együtt kormányzó konzervatív Jaroslaw és Lech Kaczynski - a lengyel miniszterelnök és államfõ - programjának központi eleme: mintegy 700 ezer ember számára teszi kötelezõvé, hogy töltsék ki a kommunista diktatúra alatti múltjukról szóló nyilatkozatot.

17 évvel a kommunizmus bukása után a 35 évnél idõsebb politikai szereplõknek, újságíróknak, egyetemi oktatóknak, ügyvédeknek, iskolaigazgatóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy együttmûködtek-e a kommunista titkosrendõrséggel, amely minden állampolgár tetteit és megnyilvánulásait megfigyelés alatt tartotta.

Aki nem tesz eleget az érintettek közül ennek a kötelezettségének, azt elbocsátás fenyegeti.

Geremek bírál

Geremek szerint az új törvény "sérti az erkölcsi szabályokat, és veszélyezteti a szólásszabadságot, a média függetlenségét és az egyetemek autonómiáját".

"Egyfajta igazság-minisztériumot és 'gondolatrendõrséget' teremt. Védtelenné teszi az állampolgárt a rágalomkampányokkal szemben, meggyengítve jogainak törvényi védelmét" - írta Geremek a párizsi Le Monde-ban, hozzáfûzve: "Nem a magam személyéért emelek szót, hanem a demokratikus és európai Lengyelországért".

Európa kiáll Geremek mellett

Az Európai Parlament (EP) kiállt Geremek mellett, a szexuális kisebbségekkel kapcsolatos lengyelországi intolerancia miatt pedig csütörtökön külön határozatot is elfogadott.

Ebben az EP bírálta, hogy márciusban a lengyel kormány miniszterelnök-helyettese és oktatási minisztere bejelentést tett egy törvényjavaslatról, amely büntetné az iskolai homoszexuális propagandát.

Walesa is bírál

A kommunista-ellenes lengyel szakszervezet alapítója, Lech Walesa a Szolidaritás eszméinek elárulásával vádolta pénteken a Kaczynski fivéreket, és úgy vélekedett, hogy az ikerpár "kizárólag saját hatalmi érdekeit szolgálja", veszélybe sodorva a demokráciát. Walesa bírálta az új "kommunistátlanítási" törvényt, amely "olyan légkört teremtett az országban, amely súlyosan sérti a megvádolt embereket".

Felháborodás Franciaországban

Pierre Moscovici francia szocialista EP-képviselõ úgy fogalmazott a Geremek-ügy kapcsán: a Kaczynski-fivérek "olyan nacionalista rezsimet hoztak létre, amely hátat fordít mindannak, ami Európa lényegét és értékeit alkotja".

Azt, hogy ez nem csupán baloldali vélemény, mutatta, hogy csütörtökön este Nicolas Sarkozy jobboldali és Ségolene Royal szocialista francia elnökjelölt is hasonlóan nyilatkozott, és bírálta a lengyel kormánypolitikát. Pénteken több tekintélyes francia lap "boszorkányüldözésnek" minõsítette a varsói kormány eljárását.

Az ügy európai dimenziót kapott, amikor Philippe Douste-Blazy francia külügyminiszter nem érte be azzal, hogy az EP-tõl sürgetett határozatot Geremek védelmében, hanem azt is kezdeményezte, hogy az Európai Tanács, vagyis a tagállamok külügyminiszterei lépjenek közbe.

Megismétlõdik a Haider-ügy?

A kommunistátlanítási törvény esete egyes megfigyelõket az osztrák Haider-ügyre emlékezteti. Ugyanakkor az EU belsõ gondjait és nézeteltéréseit is szaporítja, hiszen akárcsak Haider pártjának az osztrák Schüssel-kormányba való bevonása idején, egy EU-tagállam belügyérõl van szó.

Az unió ilyenkor tehetetlen: a soros elnökségét betöltõ német kormányhoz közel álló források pénteken - amellett, hogy kinyilvánították nagyrabecsülésüket Geremek iránt - úgy nyilatkoztak, hogy nincs módjuk hivatalosan fellépni érdekében a varsói kormánynál.

Blair egyetért Kaczynskival

Tony Blair brit miniszterelnök egyetértett pénteken Varsóban Lech Kaczynski lengyel elnökkel abban, hogy az Európai Uniónak a hatékonyság kereteit megteremtõ alapokmányra van szüksége.

Blair néhány órás látogatást tett a lengyel fõvárosban, ahol találkozott az államfõ ikertestvérével, Jaroslaw Kaczynski miniszterelnökkel is. A tárgyalások után a brit kormányfõ azt mondta újságíróknak, hogy a két ország Európa-felfogása nagyon közel áll egymáshoz. "Mindketten olyan Európát akarunk, amely hatékony, amely gyakorlatias. Független, együttmûködõ államok unióját" - jelentette ki.

Blair szerint a korábban kidolgozott európai alkotmánytervezetnek, miután azt a francia és a holland népszavazás elutasította, nincs jövõje. Nagy-Britannia és Lengyelország egyaránt amellett van, hogy az eredeti szövegbõl hagyjanak el bizonyos részeket, és ami marad, az ne keltse valamiféle európai szuperállam képzetét.