Két részre szakadt Európa Irak kérdésben

Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő csütörtökön este kilencedikként, Janez Drnovsek szlovén elnök tizedikként és Vaira Vike-Freiberga lett elnöknő pedig tizenegyedikként csatlakozott a nyolc európai ország vezetőinek felhívásához, melyben támogatásukról biztosítják az Irak lefegyverzésére tett washingoni erőfeszítéseket. p> Az állásfoglalás a legtöbb európai lap kommentárja szerint nemhogy egységesebbé nem tette az európaiak véleményét az iraki konfliktussal kapcsolatban, sokkal inkább új törésvonal keletkezett - ezúttal nem Európa és Amerika, hanem a háborút ellenző Franciaország és Németország, illetve az amerikaiak mellett kiálló nyolc állam között.

Kanada egyetért, de nem írja alá Bill Graham kanadai külügyminiszter pénteken bejelentette, hogy országa támogatja annak az Irakkal szembeni amerikai politika melletti felsorakozást szorgalmazó levélnek néhány elemét, amelyet nyolc európai vezető írt alá. Mindenekelőtt a Biztonsági Tanács 1441. számú határozatának fontosságát hangsúlyozó kitételt helyesli az ottawai kormány. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1441. számú határozatával kapcsolatos megállapítások nagyon sokban egyeznek a kanadai kormány álláspontjával, bár minket nem kértek fel a dokumentum aláírására, hiszen nem is vagyunk európai ország - jelentette ki a külügyminiszter a kanadai parlament alsóházában. A dokumentum számos elemével azonosulunk, bár nem írjuk alá szükségszerűen az európai vezetők által szerkesztett dokumentumot - jelentette ki Bill Graham.

Az EU soros elnöke nem tartja jó ötletnek a közös nyilatkozatot

Az Európai Unió soros görög elnöksége tovább munkálkodik azért, hogy az uniós országok közös álláspontra jussanak Irak ügyében - közölte Kosztasz Szimitisz görög kormányfő. Szimitisz az ANA görög hírügynökség által ismertetett írásos nyilatkozatában hangsúlyozta: nem segíti elő a kérdés közös kezelését az, ahogyan az öt EU-tagállam és az érintett tagjelölt államok a kezdeményezést vállalták. A görög kormányfő szerint az EU célja közös külpolitika kialakítása és Irak kérdésében szintén szükség van az egyetértés kimunkálására.

Az EU soros görög elnöksége tájékozódó kapcsolatfelvételeket kezdeményezett annak kiderítése érdekében, hogy érdemes lenne-e február közepére összehívni az EU-tagországok és tagjelöltek külügyminisztereit az iraki válság megvitatására - közölték pénteken Brüsszelben az elnökséghez közel álló források. Tájékoztatásuk szerint sem a találkozó megtartásáról, sem annak lehetséges időpontjáról nem született még végleges döntés, de Jeórjiosz Papandreu görög külügyminiszter már több kollegájával konzultált ez ügyben.

Pat Cox sem örül a kezdeményezésnek

Pat Cox, az Európai Parlament elnöke pénteken Prágában bírálta a tizenegy vezető európai politikus levelét, amelyben az iraki válság kapcsán az Egyesült Államok támogatására szólították fel Európát. "Személyesen jobban örülnék annak, ha a vezető európai politikusok többet törődnének a közös álláspont keresésével, mint azzal, hogy saját szakállukra diplomáciai kezdeményezéseket tegyenek" - mondta Cox Prágában azt követően, hogy megbeszélést folytatott Vladimír Spidla cseh kormányfővel.

A csütörtökön nyilvánosságra hozott felhívást Václav Havel cseh államfő is aláírta, míg Spidla erre nem volt hajlandó, holott őt is felkérték. A cseh külügyminisztérium Havel álláspontját "egyéni véleménynek" minősítette, de nem vitatta Havel jogát az aláíráshoz. Cox újra elmondta, hogy az EP határozatban utasította el az egyoldalú katonai akciót. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy nincsenek illúziói az iraki rendszert illetően.

Hollandia a békés rendezés mellett foglalt állást

Jan Peter Balkenende ügyvezető holland kormányfő csütörtökön este bírálta nyolc európai állam- és kormányfő, köztük Medgyessy Péter miniszterelnök, aznap nyilvánosságra hozott levelét az iraki válsággal kapcsolatban. A holland politikus szerint az amerikai Irak-politikát támogató felhívás felnagyítja az egység hiányát az európai országok között az Irakkal szembeni fellépés témakörében. Mint a hágai parlament csütörtök esti Irak-vitájában bejelentette, Balkenende emiatt elutasította a felhívás aláírását. A miniszterelnök hangsúlyozta, Hollandia azon fáradozik, hogy hidat létesítsen az európai országok között, azokat a szóban forgó kérdéskörben egyazon álláspont kialakításához segítse.

A Vatikán delegációt küldene Bagdadba

Jean-Louis Tauran érsek, vatikáni külügyminiszter egy római kongresszuson kifejtette: a Szentszék mérlegeli, hogy a következő napokban konkrét gesztust tesz Iraki konfliktussal kapcsolatban. A Kathpress pénteki jelentése szerint az érsek nem részletezte, hogy mire gondol, de közismert, hogy Vatikánvárosban már január közepén megemlítették delegáció küldését Irakba.

Ami a konkrét gesztust illeti, megfigyelők ezt úgy értelmezik, hogy a pápa levelet kíván átadatni Szaddám Huszein iraki államfőnek és George W. Bush amerikai elnöknek. Az első öbölháború előtt a pápa szintén küldött ilyen levelet. A katolikus egyházfő az utóbbi hetekben többször egyértelművé tette, hogy elutasítja az Irak ellen tervezett támadást. II. János Pál pápa pénteken aggodalmát fejezte ki a közel-keleti fejlemények, mindenekelőtt a palesztin területeken uralkodó helyzet miatt.