Harc az első Molotov-koktélig

Ha egy független értelmiségi, nem pedig az önálló magyar egyetem régi ismert híve tette volna ki a magyar nyelvű táblákat a kolozsvári egyetemen, akkor nem lett volna ez a nagy felhajtás. Ezt mondják az önálló Bolyai Egyetem ügyében kevésbé elkötelezettek azután, hogy november 22-én Hantz Péter tulajdonképpen végrehajtotta a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusának egy korábbi, a többnyelvű feliratok kihelyezéséről szóló határozatát.

Kinyílik a bicska

Hantz Péter évek óta kitartóan agitál a BBTE kettéválasztásáért, az 1959-ig önállóan működő magyar Bolyai Egyetemért. Bulldog-típusnak tartják, az egyetem román vezetőinek szemében mindig is szálka volt, ezért kapva kaptak az alkalmon, és a november 28-i testületi ülésén - szélsőséggel és fizikai erőszakkal vádolva - Kovács Lehellel együtt kizárták.

"Hantz lépése a csendes építkezést nem szolgálta, de az egyetem román vezetői semmit sem tettek a törvény betartásáért, a magyar nyelvű feliratok kihelyezéséért" - mondta Takács Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke, akinek "kinyílik a bicska a zsebében" a román egyetemi vezetők hazugságait hallva. Takács szerint a Hantzéhoz hasonló kétségbeesett lépéseket kiprovokálja a magyarokat "irredentázó, szélsőségesen nacionalistázó" rektor és környezete.

Tisztelettel fogadják az irredentázó rektort

Nicolae Bocsan rektor a kilencvenes években miniszterként dolgozta ki a román oktatási reformot, munkáját RMDSZ-es körökben is elismerték. Az egyetem élére a demokrata-liberális-koalíció megalakulása után, politikai kinevezettként került. Két szélsőséges véleményt jegyeztünk fel róla. Az egyik szerint "az egyik legdörzsöltebb romániai politikus és manipulátor, aki tudja, hogy mikor kell a csavart lazítani és szorítani". A másik szerint egy "idióta, akivel a románoknak is tele van a hócipőjük".

A rektor önkényeskedő vezetési stílusa hiába nem tetszik a románoknak, a testületi ülésen a legtöbben mégis vele együtt szavaztak, mert a magyar feliratok elvezethetnek magyar karok, végső soron az állami pénzből finanszírozott önálló magyar állami egyetem alapításáig. Ez utóbbitól lassan annyira félnek a románok, mint az általuk botránykőnek tartott székely autonómiától.

Magyar kar, sőt önálló magyar egyetem is alakulhatott volna, a törvényi feltételek legalábbis megvannak, ehelyett azonban csak tagozat van. A döntés a BBTE-szenátus román többségének kezében van. Az erdélyi magyarok különösen azt nehezményezik, hogy a hivatalosan multikulturalizmust hirdető rektor nemcsak a brüsszeli EU-döntéshozókat kápráztatja el, hanem Budapesten is "nagy tisztelettel és elismeréssel" fogadják, pedig elsősorban rajta áll vagy bukik a magyar karok és egyetem ügye.

Féltik a fizetésüket

Az önálló erdélyi magyar egyetem egyre elhúzódó ügye az erdélyi magyarság megosztottságán is múlik. A többnyelvű feliratokért és az önálló karokért a BBTE sok magyar oktatója sem szívesen kockáztatja a romániai átlagbérek sokszorosát kitevő fizetését. Az egyetem Hantz és Kovács kizárása után lemondott két magyar rektorhelyettese, valamint a szenátus magyar tagjai nem tiltakoztak hasonló eréllyel, amikor februárban a szenátus elutasította a három magyar kar iránti kérelmet.

A román egyetemi törvénysértésekkel szembeni eddigi magyar visszafogottság azzal is magyarázható, hogy míg 1989-re alig-alig voltak már magyar nyelvű előadások, mára több új magyar nyelvű szak van, és az 1993-as háromszáz után most évjáratonként nappali képzésben ezer diák tanulhat magyarul.

A RMDSZ is követett el hibákat. 1998-ban a koalícióban maradás feltételéhez kötötték az önálló állami magyar egyetem megalapítását, végül a párt miniparlamentje úgy döntött, mégsem lépnek ki. Megelégedtek a magyar-német állami egyetem ígéretével, amiből végül semmi sem lett.

Románia hátradőlt

Markó Béla pártja most elég halkan szólal meg az ügyben. Informátoraink szerint fű alatt viszonylag sok pénzt lobbiznak ki elsősorban a túlnyomórészt magyarok lakta Székelyföld fejlesztésére, másrészt a magyar egyetemhez hasonló szimbolikus politikai kérdésekben szűk a mozgástere.

Miután biztossá vált Románia EU-csatlakozása, a magyarokkal szemben sokkal több mindent enged meg magának a román többség. Csak néhány ügy az elmúlt hónapokból: a román főügyész bűnvádi eljárást kezdeményezett egy magyar miniszter ellen, a román nemzeti ünnepen az Erdély jogairól beszélő magyar képviselőbe belefojtották a szót, az autonómiáért síkraszálló Markó Bélát a koalíciós társ fosztotta volna meg miniszterelnök-helyettesi posztjától, alaptalanul vádolták ügynökmúlttal az RMDSZ több vezetőjét. A sorba jól illeszkedik a kolozsvári egyetemi botrány.

Még több atrocitás lehet

Az erdélyi magyarság a két évvel ezelőtti, a kettős állampolgárságot elutasító népszavazás után visszafogottan bár, de értékeli az anyaország parlamenti pártelnökeinek az elbocsátott magyar oktatók érdekében tett közös nyilatkozatát, valamint azt is, hogy a kolozsvári Transindexnek az oktatók kizárását elítélő közleményét Magyarországról is több ezren írták alá. Elsősorban mégis az Európai Unió nyomásgyakorlásában bíznak.

"A magyar nyelvű táblákat ki kell tenni, az elbocsátott oktatókat vissza kell helyezni" - mondta az Indexnek Szent-Iványi István európai parlamenti képviselő, aki szerint egyik feltételből sem engednek, tárgyalások csak ezek megvalósítása után kezdődhetnek. Az ügy rendezése érdekében képviselőtársaival az Európai Bizottsághoz, illetve a januárban hivatalba lépő román európai biztoshoz intézhet kérdéseket, aki épp a többnyelvűségért lesz felelős.

A patthelyzet megoldása egyelőre még csak nem is körvonalazódik, és félő, hogy a magyarság a 2007 májusi európai parlamenti választás kampányának részeként még több atrocitásnak lesz kitéve. "Addig jó, amíg valakinek nem jut eszébe elhajítani egy Molotov-koktélt - fogalmaz egyik beszélgetőtársunk, érzékeltetve a magyarok és románok együttélésének jelenlegi helyzetét. - Utána elszabadulnak az indulatok."

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!