A tanulmány készítői szerint a tudósítások - kímélendő a hazai közvéleményt - alapvetően eltitkolták a háború durva képeit, kihagyták a brit televíziós standardokhoz képest túlságosan is grafikus ábrázolásokat.
Nem szolgálta a demokráciát
Mark Damazer, a BBC News igazgatóhelyettese szerint a tudósítások finomításának okai "dicséretesek és tiszteletre méltóak ugyan", végeredményben mégis "kettős mércét eredményeztek". "Ez egyáltalán nem szolgálja a demokratikus tájékoztatást" - érvelt a Guardiannak.
Mint mondta, a nézők nem alkothattak teljes képet a háborúról. "Nem mondom, hogy le kellene mennünk az al-Dzsazíra szintjére, de mindenképpen el kell mozdulnunk jelenlegi álláspontunkról" - jelentette ki. Damazer nézeteit csütörtökön Budapesten fejti ki bővebben, a NewsXchange szakmai konferencián.
Háborúpárti tendenciák
A BBC tanulmánya szerint a fronttudósítások jelentősen háborúpárti véleményeket tükröztek. Az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló állítások gyakorlatilag kritikátlanul kerültek be a híradásokba. A híradások kilencven százaléka kész tényként kezelte a tiltott fegyverek meglétét - áll a BBC tanulmányában.
Justin Lewis, a cardiffi egyetem újságíró iskolájának vezetője szerint ennek ellenére sem tartható az az álláspont, hogy a fronttudósítók háborúpártiak lettek volna. "Ugyanakkor fenntartásaink vannak a helyszíni tudósítások narratívájával szemben, mivel azok hajlamosak voltak a történések fekete-fehér ábrázolására" a perspektivikusabb áttekintés helyett.
Hivatalos szürkeség
Ennek egyik oka Damazer szerint a hivatalos sajtótájékoztatók "gyenge minősége" volt. A tájékoztatók színvonala "nem érte el a plurális demokráciákban elvárható szintet" - mondta. Nem véletlen tehát, hogy a háborús beszámolók túlnyomó többségében az inváziós haderőt ünneplő irakiakat, nem pedig a megszállás ellen tiltakozókat mutattak - írja a Guardian.