Apadó menekültáramlat

Kevesebb menekült érkezik Európába - állítja az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának január 26-án publikált jelentése. A felmérés szerint 452 ezer menekültkérelem érkezett 25 európai országba 2000-ben, négy százalékkal kevesebb mint 1999-ben. Több menekült érkezett azonban az Európai Unióba: 387 ezerről csaknem 390 ezerre nőtt a kérelmek száma (+0,5 százalék). Elemzők szerint a csökkenés annak tudható be, hogy Jugoszláviában véget ért a háború, és rendeződni látszanak a viszonyok.

Britannia a kedvenc

Koszovói albán menekültek

A legtöbben Nagy-Britanniába mennek: 97900-an érkeztek ide tavaly, ami az összes európai menekült 22 százaléka. A másik két ,,legnépszerűbb" célpont Németország és Hollandia (17 és 10 százalék). Németország 1999-ben egyébként még első volt. Saját lakosságának arányában Szlovénia fogadta a legtöbb menekültet: minden ezer lakosra csaknem öt jutott.

A legtöbb menekült Jugoszláviából érkezett az öreg kontinens országaiba: 42300. Iraki 34700, afgán pedig 28800 jött. Ez volt a sorrend 1999-ben is, duplájára nőtt viszont az iráni menekültek száma: 12100-ról 27100-ra.

Magyarország kevésbé népszerű

Hazánkba harmadával kevesebb menekült érkezett, mint tavaly: 1999-ben 11500, 2000-ben 7800. Ezzel a 15-dikek vagyunk a menekültfogadó országok listáján Európában: kevesebb mint egy menekült jut minden ezer magyar polgárra. Magyarországra egyébként Afganisztánból és Bangladesből érkeznek a legtöbben: 2000-ben 2185 afgán, és 1656 bangladesi érkezett hozzánk.

Alkotmányos kötelesség a menekültek befogadása Magyarországon az alkotmány mondja ki, hogy a hazájukból meggyőződésük miatt elüldözötteknek menedékjogot kell biztosítani. Az ügyben a Menekültügyi Hivatal az illetékes, ami 1989-ben jött létre. A hivatal kezeli a Menekülteket Támogató Alapot, valamint működteti a három állandó befogadóállomást és az átmeneti szállásokat. Hazánk 1989-ben csatlakozott a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi genfi egyezményhez és az azt kiegészítő 1967. évi New York-i jegyzőkönyvhöz. A hazai menedékjogot szabályozó törvényt 1997-ben fogadták el.

Új szabályozás várható

A hazánkba menekülőknek egyébként csak igen kis része folyamodik menekültstátuszért, többségük csak ideiglenes menedéket és támogatást kér, amíg vissza, vagy tovább nem utazik. Akik kérelmeznek, azok jórészt meg is kapják a menekültstátuszt. Jogaik és kötelességeik - leszámítva a hadkötelességet és a választójogot - ezután megegyeznek a magyar állampolgárokéival.

Hazánk korábban kritikát kapott az Európai Uniótól, mert lassan bírálták el a kérelmeket a hatóságok. A BM illetékese szerint ma már betartják a 90 napos határidőt, és még 2000 decemberében azt is elmondta, hogy elkészült az új, uniós normáknak is megfelelő menedékjogi törvénymódosító tervezet. A hatóságok ugyanis rengeteg kritikát kaptak már azért is, mert az illegális, vagy még menekültstátusszal nem rendelkezőket igen rossz körülmények közt szállásolják el.