Újrajátszott csatajelenetek Kerry kampányfilmjében?

Újabb kudarc fenyegeti a demokraták John Kerry pozitív imázsának kiépítésére tett kísérleteit. Hiába bábáskodott az elnökjelölt bemutatkozó filmjének készítésénél Hollywood legnagyobb ágyúja, Steven Spielberg és hiába rendezte azt a magyarországi holokauszt-túlélőkről szóló, Oscar-díjas Utolsó napokat is jegyző James Moll, a republikánus propaganda máris fogást talált rajta.

Multimédiás csodafegyver A kampányportrét, mint csodafegyvert először Ronald Reagan vetette be 1984-es választási kampányában. A stílusteremtő Egy reggel Amerikában örökre megváltoztatta a jelölőgyűléseket. Egészen addig az elnökjelöltet egy szónok mutatta be, kihangsúlyozva az éppen kihangsúlyozandónak tartott tulajdonságait. Azóta a feladat profi filmesekre vár. Clinton nagy sikerrel alkalmazta ezt a technikát, A remény embere című kampányfilmje tananyag az amerikai politológia-tanszékeken. Kerry stábja biztosra próbált menni. Rendezőnek James Mollt, az Oscar-díjas Utolsó napok rendezőjét kérték fel. Mivel Moll Steven Spielberg pártfogoltja, így bónuszként megszerezték maguknak a demokrata érzelmű rendezőatyaúristent is, aki a bennfentes források szerint hozzá is tette a maga ötleteit a születő Kerry-sagához - írta a New York Observer.

Áldokumentumok

A film elkészítésekor a drudgereport értesülései szerint Kerry több, Vietnamban készített filmfelvételét is felhasználták. A felvételeken a harcokban egy rohamcsónak parancsnokaként részt vevő Kerry látható különböző harci helyzetekben. Egy közeljövőben megjelenő könyv, a Vezetésre alkalmatlan Kerry alakulatát is megjárt szerzői szerint azonban a felvételek többsége hamisítvány.

A könyvet egy csoport, a Vietnami Rohamcsónakos Veteránok jegyzik. Könyvükben nem vitatják el a demokraták jelöltjétől a kampány során már sokat hangoztatott hőstetteit, azok dokumentációját azonban teljes egészében művinek nevezik. "Kerry a harcok után újra felkereste a rajtaütések színtereit, hogy lefilmezhesse a hőst, önmagát. A rohamcsónakos körökben azzal tréfálkoztunk, hogy Kerry nem is sérülései miatt távozott olyan korán Vietnamból, hanem mert már elég anyag gyűlt össze politikai kampányaihoz" - állítják a könyv szerzői.

Valódi harcos a hamis filmeken

Kerry leghíresebb háborús sztorija, amikor nem törődve az ellenség tüzével hajóját a partra kormányozta, kipattant belőle, és előrángatta a bokorból a vietkong géppuskást. Robert "Buzz" Patterson alezredes Reckless Disregard [megközelítőleg Szertelen fitymálás] című művében állítja, hogy az esetről készült Kerry-film napokkal a támadás után készült. Kerry azonban - szemben a demokraták népszerű áldokumentumfilm-rendezőjével, Michael Moore-ral - legalább megtörtént eseményeket játszott újra.

A drudgereport értesülései szerint maga James Moll, az Oscar-díjas rendező is elismerte, hogy a filmen látható csatajelenetek nem a valós harci helyzeteket ábrázolják. Ugyanakkor a republikánusok sem kérdőjelezik meg azt, hogy a valós ütközetekben Kerry valóban bátran harcolt. A filmek körüli ellentmondások ugyanakkor túlzottan is kihangsúlyozzák a demokrata jelölt egyik nem túl pozitív tulajdonságát. Bush kampánystábja már korábban is számítónak nevezte Kerryt, az iraki háborúval kapcsolatos álláspontjának változására utalva.

Ha kampányukkal a republikánusoknak sikerül hitelteleníteni Kerry vietnami szerepvállalását, egyik legfőbb fegyverétől foszthatják meg Bush riválisát. A háborút a nemzeti gárda hétvégi hadseregének kötelékében átvészelő Bush eddig könnyű célpontot adott a - felesége szavaival - kitűntetéseit a régi módon, hazáját a frontvonalban szolgálva szerző Kerrynek.