'Megbízható partnereket' keresnek
A német lap szerint tavaly szeptember 11. óta módosult a NATO-tagok viszonya a bővítéshez. Ennek nyomán háttérbe szorult az a megfontolás, milyen katonai előnyökkel jár új tagok befogadása. Ehelyett "általános politikai megfontolások" kerültek előtérbe.
Vonatkozik ez az Egyesült Államokra is, amelynek kormánya a terrorizmus ellen vívott harc szempontjából különös súlyt helyez megbízható koalíciókra. "Washingtonban is már csak az a kérdés, hogy öt vagy hét új tag csatlakozhat-e a NATO-hoz" - idézett a Berliner Zeitung egy magas rangú brüsszeli diplomatát.
NATO-körök véleménye szerint a bővítés tervezését megkönnyíti az Egyesült Államok és Oroszország között tapasztalható közeledés. Moszkva ugyan továbbra is fenntartásokat táplál az egykori szovjetköztársaságok, Észtország, Lettország és Litvánia NATO-belépésével szemben. Az atlanti szövetséghez fűződő viszonya azonban időközben olyan mértékben javult, hogy feltehetően bele fog nyugodni az újabb keleti bővítésbe.
Albánia és Macedónia nélkül
A brüsszeli központban mindazonáltal el akarják kerülni a nyilvános vitát. Ennek elsődleges oka az, hogy nem kívánnak civakodást Albániával és Macedóniával, azzal a két balkáni országgal, amelyek NATO-tagsága a mostani fordulóban bizonyosan nem kerül terítékre. Emiatt legkorábban a NATO-külügyminiszterek májusi tanácskozásán lesz szó a tagjelöltekről - írta a Berliner Zeitung.
A NATO 1997-ben hívta meg a szervezetbe Magyarországot, Lengyelországot és a Cseh Köztársaságot. E három állam 1999 tavaszán lett a szövetség tagja.