Közös rakétavédelmi rendszert ajánlott a NATO Oroszországnak
További Külföld cikkek
A 26 tagállam csúcsértekezletéről kiadott bukaresti zárónyilatkozat szerint a szövetség kész megvizsgálni az amerikai, az orosz és a NATO rakétavédelmi rendszerek alkalmas időben való összekapcsolásának lehetőségét. A NATO-tagállamok állam- és kormányfői hitet tettek a "maximális átláthatóság és a kölcsönös bizalomerősítő intézkedések" mellett, hogy csillapíthatók legyenek az olyan jellegű aggodalmak, amilyeneknek például Oroszország adott hangot az amerikai rakétavédelmi pajzs egyes elemeinek közép-európai telepítése kapcsán.
Üdvözölték a zárónyilatkozatban az amerikai rakétavédelmi pajzs Közép-Európába tervezett elemeinek telepítését, mert az - indoklásuk szerint - hozzájárul az európai szövetségesek nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákkal szembeni védelméhez. Leszögezték: az amerikai pajzsnak összekapcsolhatónak kell lennie azzal a rakétavédelmi rendszerrel, amelyet a szövetség építhet ki saját szükségleteire, s amelynek létrehozását most fontolgatja, hogy védelmet nyújtson azon tagállamainak is, amelyek nem kerülnének az amerikai rakétapajzs oltalma alá. Mivel a szövetségesek biztonsága oszthatatlan a szövetség alapelvei szerint, biztosítani kell a rakéták elleni védelmet az összes szövetséges ország teljes területének - állapítja meg a zárónyilatkozat. (A NATO délkeleti szárnyának négy országa - Törökország, Görögország, Bulgária és Románia - maradna ki az amerikai pajzs oltalma alól.) A záródokumentum szerint a NATO-tagállamok vezetői megbízást adtak szakértőknek, hogy tanulmányozzák ezt a kérdést, és terjesszék eléjük elképzeléseiket a szövetség következő, 2009-es, strasbourg-kehli csúcsértekezletén.
A NATO-tagállamok vezetői kötelezettséget vállaltak a szervezet bukaresti csúcsértekezletén Afganisztánba vezényelt csapataik megerősítésére, a hadműveletek terheinek megosztására, valamint a katonák bevethetőségére vonatkozó korlátozások csökkentésére. A tanácskozásról kiadott nyilatkozat szerint a tagországok vállalják, hogy támogatják egymást a fanatikus muzulmán tálibok elleni hadműveletek terheinek megosztásában. Ígéretet tettek arra, hogy "a lehető legrugalmasabban" kezelik Afganisztánban szolgáló katonáik bevethetőségének kérdését. (Jelenleg több részt vevő ország technikai és politikai megfontolásokra hivatkozva korlátozza katonáinak bevethetőségét az ázsiai ország legveszélyesebb csataterein.)
Megígérték továbbá, hogy ellátják Afganisztánban tevékenykedő csapataikat és katonai vezetőiket "a sikerhez szükséges összes eszközzel", s "betömik a személyi állomány létszámában mutatkozó hézagokat". A NATO-tagok vállalták azt is, hogy rendelkezésre bocsátják a szükséges számú kiképzőt és a szükséges felszerelést ahhoz, hogy 2010-ig 80 ezer főre emelkedhessék az afgán kormányhadsereg létszáma. A NATO irányítja jelenleg Afganisztánban az ENSZ-mandátummal felruházott, 47 ezer főt számláló nemzetközi biztonsági erőt (ISAF), amelybe negyven ország adott katonákat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
