A világ felsorakozik Amerika mögött
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Külföld cikkek
-
Izraeli tüntetők törtek be egy katonai bázisra - Tömeglövöldözések és robbanóeszközök után kutatott az interneten Donald Trump merénylője
- Izraeli terrorelhárító: A dzsungelben csak egy üvöltő oroszlán tud rendet csinálni
- Szijjártó Péter keményen beleszállt „a hazugság mocsarába süllyedő” lengyelekbe
- Könnygázzal és gumilövedékekkel oszlatta a tüntető tömeget a venezuelai rendőrség
Az Amerikai Egyesült Államok szerdán átadta a NATO-nak azt a listát, amely tartalmazza, hogy a kollektív segítség jegyében mit kér szövetségeseitől. A britek, franciák, németek már a kezdettől fogva biztosították Amerikát a segítség megadásáról. A NATO-hoz csatlakozni kívánó államok reménykednek, hogy a segítségért cserébe a csatlakozási folyamat felgyorsul. Irán csupán egy ENSZ-vezette terroristaellenes koalíciónak segédkezne. A Wall Street Journal szerint Amerika négy koncentrikus körbe osztotta a segíteni kívánó államokat.
Az Amerikai Egyesült Államok szerdán átadta a NATO-nak azt a listát, amely tartalmazza, hogy a kollektív segítség jegyében mit kér szövetségeseitől, s ezzel életbe lépett a világszervezet alapokmányának 5., a kollektív védelem elvét rögzítő cikkelye. A Washington által kért segítség műveleti intézkedéseket jelent - mondta Yves Brodeur szóvivő, de elhárította, hogy ezeket részletezze. A segítség jellege bizalmas kell hogy maradjon - fűzte hozzá. A sajtóértesülésekből viszont kirajzolódik, hogy lényegében logisztikai támogatásról van szó és a katonai erőket néhány szövetségestől közvetlen, kétoldalú alapon veszi igénybe Washington.
Az amerikai kérésben szerepel a NATO 17 AWACS felderítő-repülőgépe, fontos olajvezetékek, kikötők és repülőterek használata, a nemzeti légterek igénybevétele, illetve Európában levő amerikai támaszpontok biztosítása.
A belga sajtó értesülései szerint a szűkebb kabinet ülése után Belgium már szerdán este pozitívan válaszolt az amerikai kérésre. Eszerint Belgium három hadihajót a Földközi-tenger keleti medencéjébe küld, az AWACS elektronikus felderítőrendszer repülőgépein is szolgál több száz belga katona.
Nagy-Britannia, a hű szövetséges
A NATO szövetségesek közül Nagy-Britannia kötelezte el magát leghamarabb a terrorizmus elleni harc támogatása mellett: a britek az amerikai haderőkkel együttesen vonultak a Perzsa- és Ománi-öbölbe: az iráni haditengerészet szerint szeptember végéig 41 brit-amerikai hadihajó érkezett a térségbe.
Korlátozott német segítség
Habár a német alsóház még nem határozott a terroristák elleni amerikai hadművelethez nyújtandó aktív támogatásról a német védelmi miniszter, Rudolf Scharping egy csütörtöki nyilatkozatában már a közeli jövőben elképzelhetőnek nevezte német katonák részvételét egy Afganisztán elleni amerikai támadásban. Az alkotmány szerint azonban német katonák csak fenyegető veszély esetén, korlátozott időtartamra vethetők be az ország határain kívül, mielőtt a Bundestag utólag megszavazza szerepvállalásukat.
A franciák október 3-án ismertették: országuk engedélyezi amerikai katonai gépek átrepülését az ország fölött, és két hadihajót bocsát Amerika rendelkezésére az Indiai-óceán térségében lévő amerikai egységek utánpótlásának biztosítására.
A NATO-bővülés felgyorsulhat
Az esetleges amerikai segítségkérés az európai nem NATO-tagországokban felcsillantotta a gyorsított csatlakozás lehetőségét: így például Romániában már szeptemberben összpárti konszenzus alakult ki a parlamentben az ország légterének használatát, illetve az esetleges katonai segélynyújtást illetően. Sőt a hétvégén, október 5-én egy, a NATO-csatlakozási lehetőségeket taglaló konferenciát is szerveznek a bukaresti politikusok.
A NATO még Oroszországnak is megtetszett, annyira, hogy szeptember 26-án, Vlagyimir Putyin Berlinben német újságírók kérdésére válaszolva nem zárta ki hazája csatakozási lehetőségét a szövetséghez. Putyin szerint minden attól függ, milyen ajánlatot terjeszt majd Moszkva elé a NATO. Oroszország egyébként közvetetten, de támogatja az amerikai harcot: a tálibok ellen harcoló Északi Szövetséget látja el fegyverekkel.
Japán segítőkész, Irán csak az ENSZ-nek segítene
A történelemben először Japán is kész szállítási, egészségügyi, pénzügyi és diplomáciai támogatást nyújtani az Egyesült Államoknak. Koidzumi Dzsunicsiro japán miniszterelnök szeptember 25-i washingtoni látogatása után kijelentette: a japánok határozottan az Egyesült Államok oldalán állnak.
Afganisztán közvetlen szomszédjai közül csupán Irán nem hajlandó együttműködni az amerikai katonasággal. Irán védelmi minisztere, Ali Samhani tengernagy október elsején közölte: országa szembeszállna az Afganisztán elleni tervezett légicsapás során légterébe belépő amerikai repülőkkel. Irán csupán akkor hajlandó a közreműködésre, ha a terrorellenes akciókat nem Amerika, hanem az ENSZ vezeti. Szaúd-Arábia sem túlzottan igyekvő a segítségnyújtásban: légterén nem engedné át az amerikai gépeket, területén sem tartózkodhat egyetlen arabok ellen támadó katona sem. Pakisztán, Grúzia, Kirgizisztán és Kazahsztán ellenben engedélyezik légterük használatát.
Négy koncentrikus körben az országok
Az amerikai The Wall Street Journal Europe diplomáciai értesülései szerint Washington négy koncentrikus körben építi fel a terrorizmus elleni koalícióit. A legbelső körben az a legfeljebb négy ország szerepel, amelyek légierővel és csapatokkal is részt vesznek a hadműveletben: Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Ausztrália.
A második körben 7-8 olyan ország van, amelyek létfontosságú hírszerző és logisztikai támogatást nyújthatnak, köztük Pakisztán, Oroszország, Üzbegisztán, Spanyolország és Törökország. A harmadik körbe többnyire muzulmán országok kerülnek, amelyek a szükséges politikai támogatást adják, mint például Szaúd-Arábia, Egyiptom, Marokkó és Szíria. Végül a legkülső körben Izrael, India és Irán áll azzal a fő feladattal, hogy ne okozzanak gondot a harmadik körben levőknek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
