|
| Polgári célpontokat támadott a NATO?
|
1999. április 23-án, a Jugoszlávia ellen intézett NATO-támadás harmincadik napján rakétatalálat érte a szerb állami televízió belgrádi épületét. A polgári áldozatok száma 15 (egyes források szerint 16) volt. A katonai szervezet indoklásként azt hozta fel, hogy a szerb televízió az állami propagandaterjesztés legfontosabb eszköze volt, ,,hazugságminisztérium", ami torzan mutatta be a koszovói eseményeket és a NATO akcióit.
|
| "Propagandaminisztérium"
|
Az áldozatok hozzátartozói most úgy döntöttek, megpróbálják orvosolni sérelmeiket, és az Európai Emberi Jogok Bírósága elé viszik az esetet, melyben szerintük az érintett kormányok alapvető emberi jogokat sértettek meg azzal, hogy civil célpontot támadtak. A per a 19 NATO-tagállamból azt a 17-et érintené, amelyek részt vettek a támadásokban. Az áldozatok egy részét képviselő brit ügyvédi iroda elmondta, hogy az ügyet az Európai Emberi Jogok Nyilatkozatának második és tizedik cikkelyére alapozzák, amely garantálja az élethez, illetve a szólásszabadsághoz való jogot. A NATO szóvivője szerint egy esetleges nyomozásnak azonban semmilyen alapja nem volna. Ha a bíróság mégis úgy találná, hogy a bombázás illegális volt, úgy az érintett kormányokat kártérítés fizetésére lehetne kötelezni.
|
| A belgrádi televízió
|
Nem ez az első eset, hogy kritika, sőt támadás éri a NATO jugoszláviai háborújának egyes akcióit. Az Amnesty International 1999-es riportja háborús bűnnek nevezi ugyanezt az esetet, arra hivatkozva, hogy a NATO által megadott indoklás elégtelen volt a bombázásra, de még ha igazolná is a támadást, a szövetség elmulasztotta időben figyelmeztetni az épületben tartózkodó civileket. Lord Robertson, NATO-főtitkár akkor alaptalannak nevezte a kritikákat, és hangsúlyozta, a szövetség mindent megtett, hogy minimalizálja a polgári áldozatok számát.
|
A NATO ,,háborús bűnei"
| |
- A belgrádi televízió bombázása
- Egy híd elleni rakétatámadás, amin éppen akkor haladt át egy busz
- Egy menekültkonvoj támadása
- A kínai nagykövetség bombázása
|
|
 |
A NATO ebben az évben már megúszott egy jogi felelősségre vonást, amikor az ENSZ háborús bűnökkel foglalkozó biztosa úgy találta, hogy a Jugoszlávia és Oroszország által felhozott vádak (háborús bűnök elkövetése civil célpontok támadásával) alaptalanok. Carla de Ponte szerint nincsen bizonyíték arra, hogy a szövetség szándékosan okozta volna polgári áldozatok halálát, épp ellenkezőleg, minden jel arra mutat, hogy a NATO mindent megtett, hogy betartsa a hadviselés szabályait. De Ponte azt is elmondta, hogy a háborús bűnöket vizsgáló bizottság ez után a jugoszláv gyanúsítottakra koncentrál majd.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Felvette a világörökségi listára az UNESCO a Gázai övezet legrégebbi kolostorát
