Kelet-Németország az egyesítés ellenére is elmaradott
Tizenhat évvel az ország újraegyesítése után továbbra is elmaradott állapot jellemzi Kelet-Németországot, tűnik ki abból a jelentésből, amelyet a kormány október harmadika, azaz a német egység napja alkalmából hozott nyilvánosságra.
Vándorol a munkaerő
Az egykori NDK-hoz tartozott öt új tartomány helyzetét 1997 óta évről-évre felmérő, nem éppen ünnepi hangulatú beszámoló továbbra is az alacsony gazdasági növekedést, a munkanélküliséget és a lakosság elvándorlását tekinti a legsúlyosabb problémának.
A jelentés ezek közül is a munkanélküliséget tartja a legfeszítőbb gondnak, elismerve, hogy az állástalanok száma a keleti tartományokban éppen kétszerese a nyugati munkanélküliekének. A munkahelyek hiánya mindenekelőtt Brandenburg és Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományt sújtja.
Ez pedig a fiatal és jól képzett munkaerő elvándorlásához vezet, amit bizonyít, hogy a múlt évben csaknem százezer ember hagyta el Németország keleti felét. Az itteni jövedelmek mintegy tizenöt százalékkal maradnak el a nyugati jövedelemszinttől, állapítja meg a beszámoló.
Húsz év alatt ledolgozható hátrány
A gondok orvoslása érdekében a szövetségi kormány éves jelentésében a gazdasági növekedés felgyorsítása és további beruházások mellett tette le a garast, ami remény szerint jelentős számú újabb munkahely teremtéséhez vezethet.
A német kormány korábban a következő évtized végét jelölte meg azon időpontként, amikor az életviszonyok tekintetében Németország keleti fele felzárkózhat a nyugati régió mellé. Erre a célra több mint 150 milliárd eurót irányzott elő. Wolfgang Tiefensee, a keleti tartományokért felelős szövetségi miniszter hétfőn viszont "15-20 év alatt" vélte ledolgozhatónak a hátrányt. A hallei gazdaságkutató intézet (IWH) elnöke pedig úgy látja, hogy a szintkülönbség kiegyenlítése még akár 40 évet is igénybe vehet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
