Vendel
7 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Csak Macedóniában akartak így kormányt buktatni

2008.03.07. 01:12
Európában ritka, hogy az ellenzék népszavazással akarjon kormányt buktatni. Egy törvény eltörlésére vonatkozó, de kormánybuktató kezdeményezésre csak Macedóniában volt példa az elmúlt tíz évben. Szlovákiában viszont kétszer is szavaztak már a parlament feloszlatásáról. Nagy-Britanniában és Németországban egyáltalán nem lehet ügydöntő országos népszavazást tartani. Liechtensteinben 2003-ban teljesült Kálmán László álma.

A közelgő háromigenes népszavazás ugyan nem példa nélküli, ám egyáltalán nem jellemző Európában. Jellemzően jelentős alkotmánymódosokkor vagy nemzetközi szervezetekbe (NATO, EU) való belépéskor szoktak népszavazást tartani.

Macedón példa

A mostani magyarországi népszavazás három, a kormánytöbbség által elfogadott törvény megsemmisítésére vonatkozik, ám a kezdeményezők egyik szándéka a kormány megbuktatása, megszégyenítése is. Technikailag hasonló népszavazást az elmúlt tíz évben Európában csak Macedóniában tartottak, 2004-ben. Akkor a macedón ellenzék népszavazást kezdeményezett az új önkormányzati rendszer bevezetése ellen. A rendszer az orhidi egyezmény egyik sarokköve volt, és ez biztosította az ország több mint harmadát kitevő albán kisebbség önkormányzati jogait. (A törvénnyel megerősödtek a helyi önkormányzatok, és így az albán többségű települések autonómiája is.)

A törvény bukása a nehezen kialkudott albán-macedón kompromisszum végét és a kormány bukását is jelentette volna. A népszavazás azonban érvénytelen lett, mert csak a lakosság 26 százaléka ment el szavazni (hiába szavazott a törvény ellen a résztvevők 95 százaléka.) Érdekes megjegyezni, hogy Magyarországon ezzel az eredménnyel majdnem győztek volna az igenek, ugyanis itthon elég, ha az összes választásra jogosult ember negyede ugyanarra szavaz - vagyis ha 25 százalék egyhangúan szavaz, akkor már érvényes a döntésük. Macedóniában azonban 50 százalékos részvétel kell az érvényességhez.

Szlovákiában leválthatják az összes képviselőt

Egyáltalán nem burkolt módon a kormányt akarták meneszteni népszavazáson Szlovákiában. Ellentétben Magyarországgal, ott fel lehet tenni népszavazásra azt a kérdést, hogy akarja-e a parlament feloszlatását. Igaz, ott népszavazás kezdeményezéséhez 350 ezer aláírást kell gyűjteni. Miközben Magyarország lakossága kétszer akkora mint Szlovákiáé, itt elég 200 ezer aláírás is. Vladimir Meciar pártja először 2000-ben élt a lehetőséggel, több mint 600 ezer aláírást gyűjtöttek. A választóknak ugyan 95 százaléka mondott igent a parlament feloszlatására, de csak 20 százalékos volt a részvétel, így a népszavazás érvénytelen lett. 2004-ben ismét ugyanezt a kérdést kényszerítette ki az akkori ellenzék, de ekkor is csak 36 százalék szavazott. Szlovákiában is - mint a legtöbb európai országban - 50 százalék plusz egy szavazat kell az érvényességhez.

Az olaszok állandóan gyűjtik az aláírásokat

A pártok a legtöbbször Olaszországban éltek az elmúlt évtizedben népszavazási kezdeményezésekkel Európában. Ott félmillió aláírás kell ahhoz, hogy egy törvényről népszavazást tartsanak (illetve öt régió vezetése is kezdeményezheti ezt). 1997 óta hét aláírásokkal kikényszerített népszavazást tartottak, általában kisebb, szélsőségesek pártok kezdeményezésére. A szélsőbal és a szélsőjobb is szívesen él a lehetőséggel, de a választások rendre érdektelenségbe fulladtak. Olaszországban is 50 százalék + 1 szavazat kell az érvényességhez.

Vannak kérdések, amelyeket többször is népszavazásra bocsátottak: a pártfinanszírozási törvény reformjáról például 1978-ban, 1993-ban és 2000-ben is tartottak népszavazást, ám egyik esetben sem volt elég nagy a részvétel. Többször népszavaztak már az olaszok a felsőház reformjáról és a régiók nagyobb önállóságáról is. Utóbbit leginkább az Északi Liga nevű párt erőltette, amely a gazdagabb északi tartományok függetlenségével is fenyegetőzött egy időben.

A vasárnapi magyarországi népszavazás egyik visszatérő problémája, hogy sokan nem tudják, hogy mire vonatkozik az igen és a nem. "Nem akarunk vizitdíjat, tehát nemmel szavazunk" - hallhatták az Index riporterei is a Nyírségben. A probléma Olaszországban 1974-ben jelentkezett élesen: akkor a jobboldal és a katolikus egyház kezdeményezett nagy kampányt, hogy a válást engedélyező törvényt népszavazással töröljék el. A kérdés olyan rafináltan volt feltéve, hogy az "igen" voks jelentette azt, hogy a választó nemet mond a már elfogadott törvényre, hasonlóan a mostani magyarországi népszavazáshoz. Ezt a korabeli olasz baloldal erősen sérelmezte.

Romániában tavaly két érvénytelen szavazás is volt

Romániában két népszavazást is tartottak tavaly, de mindkettő érvénytelen volt. Az egyiket az elnök írta ki a kormány ellen, a másikat a kormány az elnök ellen. Májusban az elnök elmozdításáról szavaztak, és a részvétel ugyan csak 44 százalékos volt, de a szavazók 77 százaléka az elnök maradására voksolt, így kettős vereség érte a kormányt. Markó Béla RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes a kudarc után le is mondott kormányzati posztjáról. Novemberben az elnök a választójogi törvényről szavaztatott, amellyel meg akarta szüntetni a pártlistás rendszert, ami a kormánypártoknak lett volna rossz. Érdektelenség miatt ennek sem lett eredménye.

Romániában nem lehet népi kezdeményezésre népszavazást tartani, de az elnök nem ügydöntő népszavazást bármikor kiírhat. Jelentős alkotmánymódosításkor, illetve ha a parlament az elnök menesztését kezdeményezi, akkor kötelező ügydöntő népszavazást tartani. Alkotmánymódosítás miatt eddig kétszer tartottak népszavazást, 1990-ben és 2003-ban. Az utóbbi két napig tartott, és már úgy tűnt, hogy érvénytelen lesz, amikor az utolsó öt órában hirtelen 20 százalékkal megnőtt a részvétel. A kormány ugyanis mozgó urnákat állított fel forgalmas kereszteződésekben és piacokon, hogy sikerüljön az EU-csatlakozás miatt is fontos változtatások elfogadása. Akkor még az érvényességhez az kellett, hogy a választópolgárok több mint fele egyformán szavazzon. 2007 óta elég, ha a részvétel több mint 50 százalék, és a résztvevők egyszerű többsége dönt.

Svájcban és Írországban szavaznak a legtöbbet

A legtöbb népszavazást Európában Svájcban tartják, évente többet is. Ez következik abból a speciális helyzetből, hogy ott bármiről lehet népszavazást tartani és a kezdeményezéshez elég 50 ezer aláírás összegyűjtése. Ráadásul a népszavazások mindig érvényesek, ugyanis nincs részvételi küszöb. Az alkotmány legkisebb módosításához is minden esetben népszavazást kell tartani. Sőt, 100 ezer aláírással bárki kezdeményezhet népszavazást az alkotmány módosításáról is, és a kellő számú szignó összegyűjtésére másfél év áll rendelkezésre. Svájc ezzel a rendszerrel már a közvetlen és a képviseleti demokrácia határán működik.

Írországban szintén többet népszavaznak, mint az európai átlag. Ahogy Svájcban, úgy ott is az alkotmány bárminemű módosításához népszavazást kell kiírni. Továbbá az államfő bármikor bármilyen törvényről kezdeményezhet népszavazást.

Angliában és Németországban nincs ilyen

Bizonyos európai országokban viszont egyáltalán nem ismerik a népszavazás intézményét. Nagy-Britanniában és Németországban sem lehet ügydöntő országos népszavazást tartani, mert úgy tartják, hogy az sértené a képviseleti demokrácia elvét. Nagy-Britanniában utoljára 1975-ben tartottak nem ügydöntő népszavazást, akkor az volt a kérdés, hogy a királyság csatlakozzon-e az EU elődjéhez, az EGK-hoz.

Franciaországban - mint a legtöbb európai államban - szintén jelentős alkotmány-módosításkor tarthatnak népszavazást, de nem kötelező ezt minden esetben kiírni. Ha a francia képviselők háromötöde egyetért az alkotmány módosításával, akkor nem kell referendumot tartani. Franciaországban utoljára az EU alkotmányáról tartottak népszavazást, akkor a nemek győzelme megakadályozta az évekig finomított EU-s alaptörvény hatályba lépését.

Csak a nagy alkotmánymódosításokkor szavaznak a spanyolok is. Az elmúlt 50 évben két népszavazást tartottak ott: 1976-ban a diktatúra eltörléséről és 1986-ban az EGK-csatlakozásról.

Ausztriában a parlament két háza közös döntéssel írhat ki népszavazást, ha az elnököt akarják leváltani. Ezzel a lehetőséggel még sosem éltek, hiszen nagy a tét: ha a "nem" szavazatok győznek, akkor az elnök mandátuma automatikusan újabb hat évvel meghosszabbodik és fel kell oszlatni a parlamentet is. Jelentős alkotmánymódosításokkor kötelező népszavazást tartani Ausztriában is, utoljára az EU-csatlakozáskor volt erre példa.

Szlovéniában aláírásokat kell gyűjteni az aláírásgyűjtés megkezdéséhez is: 1000 aláírással lehet kezdeményezni népszavazás kezdeményezését. Ha az ezer megvan, akkor 30 nap alatt még 40 ezret kell gyűjteni.

Sokválaszos és önellentmondó népszavazások

Volt már példa arra is, hogy nemcsak igenek és nemek között lehetett dönteni, hanem több lehetőség közül egyet kiválasztani. 1977-ben például Ausztráliában az új himnuszról tartottak népszavazást, és négy változat közül lehetett választani. Svédországban pedig már kétszer is tartottak olyan szavazást, amikor három válaszlehetőség közül lehetett dönteni.

2003-ban Liechtensteinben tartottak egy érdekes népszavazást, olyat, amelyről Kálmán László is álmodott (Kálmán László nyelvész a Fidesz több népszavazási kérdésével ellentétes értelmű kérdésben kezdeményezett aláírásgyűjtést tavaly). Két, egymásnak ellentmondó kérdést tettek fel az országot vezető herceg jogkörének bővítéséről illetve csökkentéséről. A két kérdést az egymással vetélkedő politikai erők párhuzamosan kezdeményezték, és a lakosság logikusan szavazott. A hercegnek kedvező kérdésre elsöprő többséggel igennel, a hercegnek kedvezőtlenre pedig még nagyobb többséggel nemmel szavaztak.