Újabb botrány a Nike körül

Mint a Global Exchange nevű cégfigyelő szervezet honlapjáról kiderül, a Nike január közepén levélben kérte fel a Worker Right Consortium (WRC) nevű New York-i munkajogi szervezetet, hogy küldjön megfigyelőket egy mexikói gyárba, a sportszergyártóóriás egyik beszállítójába. A Global Exchange korábban ugyanis arra figyelmeztetett, hogy a gyárban a rendőrség sztrájkoló munkásokat vert meg. A Nike-t már rengetegszer vádolták meg azzal, hogy külföldi gyáraiban - vagy beszállítóinak gyáraiban - rendszeresen munka- és emberijogi sértésekre kerül sor.

Ember- és munkajogi visszaélések a Nike beszállítójánál

A szóban forgó mexikói gyár dolgozóit a Global Exchange szerint azért bántalmazta a rendőrség, mert több társuk kirúgása miatt sztrájkba kezdtek. A kirúgott munkásoknak pedig azért kellett távozniuk, mert sztrájkra szólítottak fel a rossz kantintermékek és az alacsony bérek miatt (30 dollár egy 45 órás munkahétért; kb. 8600 forint).

A munkajogi szervezetnek írt, honlapjukon nyilvánosságra hozott levelében a Nike alelnöke közölte, hogy nem vásároltak a gyártól tavaly december óta, és nem ellenezné, ha a szervezet megfigyelőket küldene a helyszínre. Aláhúzta, hogy a munkások nagy része már feladta a sztrájkot.

A Nike-ügy Először 1992-ben került reflektorfénybe a Nike, amikor egy Jeff Ballinger nevű amerikai aktivista beszámolókat közölt tapasztalatairól, amiket Indonéziában szerzett. Ballinger híradásai a szándékosan alacsonyan tartott minimálbér miatti alacsony fizetésekről és rossz munkakörülményekről több újságban is megjelentek. 1993-ban a CBS nevű csatornának riportot készített az indonéz Nike-munkásokról, amiből az is kiderült, hogy a cég nem tűrte a munkások közti szervezkedéseket: akik szakszervezetbe akartak tömörülni, rendszeresen zaklatásnak voltak kitéve, nem egyszer pedig fizikailag is bántalmazták őket. Az indonéz kormány semmiféle segítséget nem nyújtott a kihasznált munkásoknak, sőt, élenjárt a szakszervezeti mozgalmak eltiprásában. Az elkövetkező években rendszeresen jelentek meg riportok és újságcikkek a Nike távol-keleti gyáraiban uralkodó állapotokról, és nyilvános fellépésekre is sor került. A cég többször is megígérte, hogy felszámolja a visszaéléseket és jogtalanságokat, de sok civil szervezet szerint nem történt valódi előrelépés. Több olyan, szintén transznacionális vállalatról tudni azonban, ahol valódi változásokhoz vezetett a civil szervezetek által kezdeményezett kampány.

A független szervezet megerősítette a vádakat

A WRC előzetes, január 25-ei jelentése azonban megerősítette a Global Exchange vádjait: a megfigyelők szerint a beszállító több, gyermekmunkára, fizikai és szóbeli bántalmazásra és a szabad gyülekezés jogára vonatkozó mexikói és nemzetközi törvényt is megsértett. A szervezet hamarosan nyilvánosságra hozza jelentése végleges verzióját. A WRC felszólította a beszállítót, hogy engedélyezze nemzetközi megfigyelők jelenlétét a gyárban. A Nike-nak és a Reeboknak is eljuttatott közlemény szerint nem jó megoldás, ha a sportruházati cégek megszüntetik kapcsolatukat a beszállítóval. A helyes lépés a WRC szerint az volna, ha a cégek nyomást gyakorolnának azoknak a gyáraknak a vezetőségére, ahol hasonló esetek előfordulnak.

A Nike további vizsgálatot akar

A sportruházati cég ugyanaznapi közleményében kijelentette, hogy további vizsgálatokat tart szükségesnek. A Nike nem tartja objektívnak a WRC-t, sem előzetes jelentését, de hozzáteszi, hogy ezt a szervezet is szívesen látja abban a megfigyelőcsoportban, amelyben a gyár vezetősége mellett a Reebok képviselői és a Fair Labour Association nevű munkajogi szervezet is jelen lenne. Ez a csoport végezné a további vizsgálatokat. A cég közleményében elkötelezte magát az ember- és munkajogi rendelkezések tiszteletben tartása mellett. Az ügyet egyébként láthatóan komolyan veszi a transznacionális óriás: honlapja első oldalán, külön szürke keretben foglalkozik vele.