Nizza - megegyezés az utolsó percben?

Az utolsó percben megállapodás fog születni az Unió intézményi reformjainak ügyében - vélekedett Hubert Védrine francia külügyminiszter a Le Figarónak adott interjújában szerdán. Védrine elismerte, hogy a leglényegesebb kérdésekben továbbra sincs sincs egyetértés a tagok közt. Az újrasúlyozandó szavazatok ügyében az Unió motorjának számító német-francia egyetértés is hiányzik.

Tüntetők mindenhol, mindenütt Szakszervezeti szövetségek és globalizációellenes mozgalmak több tízezres tüntetése fogadta az értekezletre érkező delegációkat. Mintegy 34 tagszervezet - köztük a hat magyar konföderáció is - 70 ezer aktivistája tüntet az alapvető szakszervezeti jogok szélesebb körű és hathatósabb érvényesítését követelve. Kifogásolják, hogy a szakszervezeti jogok szerintük nem kaptak megfelelő súlyt a találkozón várhatóan elfogadásra kerülő alapvető jogok európai chartájában, maga a charta pedig - legalábbis egyelőre - nem lesz jogilag kötelező érvényű. Beszámolók szerint a rendkívül szigorú biztonsági intézkedések közepette a tüntetések fegyelmezetten zajlottak le, rendbontások vagy incidensek nem voltak.

Egyelőre semmiben sincs megegyezés

A tagországok vezetőinek legutóbbi nyilatkozataiból ítélve a reformok ügye a csúcs előtti órákban sem áll túl jól. Összesen mintegy 330 órányi tárgyalás sem bizonyult elegendőnek arra, hogy kibontakozzanak a mindenki által elfogadható megoldások körvonalai a legfontosabb kérdésekben.

Nagyon kemény alkudozásokra kell számítani

A várhatóan nagyon kemény alkudozások jegyében zajló csúcsértekezlet hivatalosan csütörtökön délelőtt, az EU-tagjelölt országok állam- és kormányfőinek részvételével tartandó Európai Konferenciával nyílik meg. A magyar küldöttséget Orbán Viktor kormányfő vezeti, kíséretében Martonyi János külügyminiszter és Gottfried Péter, a külügyminisztérium integrációs államtitkárságának vezetője is Nizzába érkezik.

Elhúzódhat a konferencia

A francia elnöki szóvivő szerdán a közös felelosség szellemében folytatandó munkára sürgette a tagokat. "Átfogó, kiegyensúlyozott, teljes, hatékony és hiteles megállapodásra" van szükség" - fogalmazott a szóvivő -, "mert az Európai Unió szavahihetősége a tét". A francia elnökség már előre értésre adta, hogy a kétnaposra tervezett csúcsértekezlet szükség esetén háromnaposra hosszabbodhat. Megállapodás azonban nem képzelhető el anélkül, hogy a tagországok egy része engedményeket tegyen, sőt áldozatokat hozzon - figyelmeztetnek uniós illetékesek és vezetők is.

A témák - Minősített szavazattal hozott döntések kibővítése Jelenleg a döntések kétharmadát hozzák így, ezt újabb ötven területtel bővítenék ki, de körülbelül húsz kérdésben sok tagállam fél lemondani vétójogáról. - A szavazatok újrasúlyozása a miniszteri tanácsban A népesebb tagállamok javára újraosztanák a szavazatokat, ezt természetesen a kicsik ellenzik. - A biztosi helyek újrasúlyozása az Európai Bizottságban A kibővülő Unió "kormánya" működésképtelenné válhatna, ha mindenkinek jutna egy bizottsági tag, ez a rendszer tehát megszűnne. A kicsik nem hajlandók ezt elfogadni, mert félnek, hogy a nagyok nélkülük hoznak majd fontos döntéseket. - "Kétsebességes Európa" A megerősített együttműködés elve szerint egyes országok szorosabb integrációt folytatnának másoknál. Ebbe várhatóan belemennek az eddig szkeptikus, Britannia vezette északi országok. - Védelempolitika Az EU gyorsreagálású hadteste újabb elemekkel egészülhet ki - Jogok chartája A kötelező erővel nem bíró, alapjogokat lefektető európai jogok chartáját az euroszkeptikus államok - Britanniával az élen - ellenzik, mert félnek, hogy egy későbbi európai "szuperállam" alkotmányának alapjául szolgálhat. - Szociális kérdések A jogok chartájához hasonlóan ellenzi több ország, nemzeti önrendelkezésüket féltve. Kötelező érvényűvé válása kérdéses. A legfontosabb négy kérdés közül az első háromban szinte semmilyen egyetértés nincs. Ezek a kérdések alapját képezik annak a reformcsomagnak, amely nélkül nehezen képzelhető el a bővítés. A másik három kérdés fontossága ebből a szempontból lényegesen kisebb.