Megszületett a nizzai szerződés

Végül megállapodás született a maratoni hosszúságúra nyúlt EU-csúcsértekezleten Nizzában, amelyet vasárnap éjfél előtt még felfüggesztettek. Erre azért került sor, mert - több forrásból származó egybehangzó értesülések szerint - hat kisebb tagállam, Belgium, Portugália, Finnország, Svédország, Ausztria és Görögország is elvetette a francia elnökségnek az újrasúlyozásra tett legutóbbi kompromisszumos javaslatát a szavazatok újraelosztására. Ez 30-30 szavazatot biztosított volna a négy legnagyobb tagországnak - Németországnak, Franciaországnak, Nagy-Britanniának és Olaszországnak - fenntartva az eddigi egyensúlyt.

Belgium megmakacsolta magát

A ,,lázadó" kis államok nem voltak hajlandóak a javaslat elfogadására, Belgium ugyanis sérelmezte, hogy a francia javaslat szerint kevesebb szavazat jutna neki (még ha csak eggyel is), mint a szomszédos Hollandiának. A portugál európai ügyekért felelős miniszter azt kifogásolta, hogy a javaslat szerint a minősített szavazattöbbséggel hozandó döntések elfogadását már három nagy tagállam is megakadályozhatná, amit a kisebbek méltánytalannak tartanak.

Hajnalban a francia elnök újabb kompromisszumos javaslatot terjesztett elő a tagországokra jutó szavazatok újrasúlyozására, amit délután egy óra után tárgyalni kezdtek az állam- és kormányfők. A négy nagy állam közötti egyensúly az immár harmadik súlyozási táblázat szerint is megmaradna, de ez 29 szavazatot jelentene. Spanyolország és Lengyelország 27-27 voksot kapna, Belgium viszont változatlanul eggyel kevesebbet (12), mint Hollandia. Ugyanakkor a kisebb tagországok kívánságának eleget téve a tervezet kiegészül az egyszerű többség követelményével is, amennyiben előírja, hogy egy 27 tagú unióban a döntések meghozatalához legkevesebb 14 tagország támogatására minden esetben szükség lenne.

Megállapodás hajnalban

Öt óra körül végül megállapodás született a tagállamok között a nizzai szerződésről, amit azt tett lehetővé, hogy Belgium feladta ellenállását és belegyezett abba, hogy kevesebb szavazattal rendelkezzen, mint északi szomszédja, Hollandia.

Az Európai Bizottságban minden tagállamnak egy tagja lesz - az újonnan csatlakozóknak is - mindaddig, amíg a tagállamok száma el nem éri a 27-et. Ekkor - később meghatározandó mértékben - csökkenteni fogják a testület létszámát, egyidejűleg a tagországok teljes egyenjogúságán alapuló rotációs rendszert vezetnek be. A nizzai szerződés értelmében 35 területen térnek át az egyhangúság helyett minősített szavazattöbbséggel történő döntéshozatalra. Az ebből a szempontból legproblematikusabbnak számító öt kérdésben azonban csak részleges eredményt könyvelhetnek el a tizenötök.

Az Európai Unió "tartani fogja szavát, és 2003 január elsejétől - amint vállalta Helsinkiben - nyitva tartja kapuit azon tagjelölt országok előtt, amelyek készen állnak a küszöb átlépésére" - jelentette ki a csúcson született megállapodás után Jacques Chirac. Az EU soros elnöki tisztét betöltő Franciaország elnöke reményét fejezte ki, hogy a nizzai szerződést mielőbb aláírják, ratifikálásának folyamata pedig másfél éven belül lezajlik. Ez lehetővé tenné, hogy megvalósuljon a bővítés időpontjára Helsinkiben tett ígéret, vélekedett a francia elnök.