Külföld

Égbe szökő olajárak

További Külföld cikkek

Az Öböl háború óta rég nem látott szintet ért el a hordónkénti olaj ára: a 30 dolláros tarifa egy év alatt háromszoros emelkedést jelent. Bill Clinton amerikai elnök pénzsegélyt nyújt a tüzelőolajjal fűtő amerikai családoknak, és kijelentette: a stratégiai olajtartalékokhoz is hozzányúl, ha szükséges.

Clinton: "Szilárd olajárakra van szükség."

Bill Clinton amerikai elnök szerdai fehér házi sajtóértekezletén bejelentette: utasítást adott arra, hogy az eddig nyújtott segítségen felül juttassanak további 125 millió dolláros támogatást az Egyesült Államok északkeleti részén élő, alacsony jövedelmű családoknak, akik háztartási tüzelőolajjal fűtik otthonaikat.

Az elnök a 125 millió dollár azonnali folyósításán - valamint az energiatámogatási program keretében már korábban kifizetett 175 milliós támogatáson - túl további 600 millió dollár megszavazását kéri a kongresszustól a szerény jövedelmű családok megsegítésére.

Bill Clinton megerősítette, hogy meggyőződése szerint az Egyesült Államok gazdasági fejlődésének zavartalanságához szilárd olajárakra van szükség. Nem zárta ki annak eshetőségét sem, hogy - ha feltétlenül szükséges - az országos stratégiai olajtartalékokhoz nyúljon ennek biztosítása érdekében. A 569 millió hordó kőolajat tartalmazó stratégiai tartalékot az 1975-ös arab olajembargó után hozta létre az amerikai kongresszus. Elemzők szerint a lépést meg kell fontolni: a szabadpiaci viszonyokat megzavarása több kárt okoz mint hasznot.

OPEC

A Kőolaj Exportőr Országok Szervezetét (The Organization of the Petroleum Exporting Countries) 1960. szeptember 14-én Bagdadban hozta létre öt alapító taggal: Irán, Irak, Kuwait, Szaúd Arábia és Venezuela. További tagjai és a csatlakozási évek: Qatar (1961), Indonézia (1962), Líbia (1962), Egyesült Arab Emirátusok (1967), Algéria (1969), Nigéria (1971). A 11 országban található a világ olajtartalékának 78 százaléka, 40 százalékát a piacra kerülő olajnak ők termelik.

Az múlt évi OPEC-korlátozások miatt az olaj ára a hordónkénti 13 dollárról 30-ra szökött. Az Öböl háború óta ez a legmagasabb csúcs. A CNN által megszólaltatott szakértő, Daniel Yergin szerint a további áremelkedés indító szikrát adhat az inflációnak, illetve lehűti az olajvásárló országok gazdaságát. Ez pedig az OPEC-államoknak sem érdekük, a számukra ideális olajár 24 és 26 dollár között mozog. Yergin úgy véli, márciusi találkozásukon az OPEC-államok a termelés növelését határozzák el. Az amerikai elnökválasztások miatt a szakértő szerint az energiahordozók ára politikai vita tárgya lesz. Amerikában egy gallon benzin átlagos ára 1,41 dollár (1 liter kb. 0,4 dollár), a szakértők viszont úgy gondolják, a gond megoldódása előtt 1,60-1,70 dolláros csúcsot is elérhet.

Az Index kérdésére a MOL sajtóirodájánál elmondták, egyelőre nem terveznek drasztikus áremelést. A MOL szakértőiből álló csoport rendszeresen vizsgálja a kőolaj világpiaci árának változását, és annak függvényében döntenek az ár emeléséről vagy csökkentéséről. A MOL legutóbb február 11-én 3 forinttal emelte meg a benzin árát, a gázolaj ára változatlan maradt.