Külföld

Schröder és Orbán szerint Európa érdeke az Unió bővítése

További Külföld cikkek

Gerhard Schröder német kancellár és Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyaránt azt hangsúlyozta pénteken, a lengyelországi Gnieznóban tartott regionális csúcsértekezleten, hogy az egész kontinens érdeke az Európai Unió bővítése.

A magyar kormányfő ennél azonban élesebben fogalmazott, amikor emlékeztetett arra, hogy immár tíz év eltelt a rendszerváltás óta, s az Unió mégsem vette fel térségünk országait soraiba. Orbán szerint ez a csonka Európa nem felel meg magának az európai gondolkodásnak, szellemiségnek és szolidaritásnak sem. Schröder kancellár meglehetősen hidegen reagált a magyar politikus szavaira.

A lengyelországi Gnieznóban találkoztak pénteken a Németország és a Visegrádi Négyek kormányfői. A résztvevők aláírták a Gnieznói Nyilatkozatot, amelyben kinyilvánították szándékukat az egységes Európa megteremtésére illetve a militáns nacionalizmus, a rasszizmus elleni fellépésre.

Csehország, Lengyelország, Magyarország, Németország és Szlovákia kormányfői ezer évvel azután gyűltek össze az ősi lengyel fővárosban, hogy III. Ottó német-római császár és Vitéz Boleszláv lengyel uralkodó Szent Adalbert sírjánál különleges szinódust tartottak.

Az 1000. év egyébként Magyarország számára is nevezetes esztendő volt, hiszen ekkor koronázták meg I. István magyar királyt. Jerzy Buzek lengyel, Milos Zeman cseh, Mikulas Dzurinda szlovák és Orbán Viktor magyar kormányfő valamint Gerhard Schröder német kancellár a Szent Adalbert-szinódus évfordulóján írták alá a Gnieznoi Nyilatkozatot.

A dokumentum emlékeztet az ezer évvel ezelőtti eseményre és arra a felelősségre, amelyet a politikusok Európa államai és nemzetei sorsáért viselnek. A nyilatkozat aláírói "ünnepélyesen kinyilvánítják együttműködési szándékukat a nemzetek és társadalmak azon törekvésének megvalósításához, hogy egységes Európában élhessenek."

Az aláírás utáni nyilatkozatában Orbán Viktor kijelentette: a térségben a posztkommunizmus időszaka véget ért, a közép-európai országok ma már dinamikusan növekednek, néha az uniós országokat meghaladó mértékben. Orbán úgy vélekedett, hogy például Magyarország már nem kér az EU-tól, hanem lehetőséget nyújt Európának. Orbán szerint a közép-kelet-európai országok nélkül csupán csonka Európáról beszélhetünk.

A magyar kormányfő szerint a gnieznói találkozó semmilyen előrelépést nem hozott a kelet-közép-európai országos uniós csatlakozása szempontjából. Nem történt ugyanis bejelentés arról, hogy mikor léphetünk be a közösségbe. Budapest ezért azt szorgalmazza: az EU legalább egy negatív határidőt állítson fel, vagyis legalább azt megtudhassuk, hogy milyen időpontig biztosan nem bővítik az uniót.

Gerhard Schröder német kancellár szerint a Visegrádi Négyek országai már most Európához tartoznak. Mikulas Dzurinda szlovák kormányfő úgy vélekedett: koordinálni kellene az uniós csatlakozási folyamatot. A találkozó részvevői péntek délután a Megbékélés Völgyében fákat ültettek el. Ezután egy konferencián vettek részt, ahol Gerhard Schröder szomorúan idézte fel a német-lengyel történelem sötét emlékeit, a második világháborús német pusztításokat.

Schröder hangsúlyozta, hogy Európának szüksége van a bővítésre. Előzőleg egy televíziós nyilatkozatában - amelyet az Index tudósítója meghallgathatott - a kancellár hangsúlyozta: az Uniónak fel kell készülnie az új tagok felvételére. 2002-ig ezért be kell fejezniük a belső strukturális reformot. Eközben a közép-kelet-európai országoknak mindent meg kell tenniük a csatlakozáshoz, amit Németország a maga eszközeivel támogatni fog.

Az öt kormányfő részvételével megtartott konferencián Orbán Viktor emlékeztetett a kelet-közép-európai államok közös sikereire, amelyet a múltban (ezer, száz, tíz, illetve egy éve) közösen értek el. A magyar politikus szerint ezer éve mindegyik ország sikeresen illeszkedett be Európába a kereszténység szinte azonos időpontban való felvételével. Száz éve, a monarchia idején gazdaságilag dinamikusan fejlődő térségnek volt minősíthető régiónk. Tíz éve pedig sikerült megszabadulnunk a katonai megszállástól és levetettük a ránk erőltetett politikai rendszert is. Egy évvel ezelőtt pedig (Szlovákia kivételével) csatlakozhatott a térség három állama a NATO-hoz, amelynek révén a világ legbiztonságosabb régiói közé emelkedtünk.

Ugyanakkor Orbán utalt arra, hogy ezek a sikerek nem teljesek: nem bővült ki ugyanis az Európai Unió. A magyar kormányfő szerint a nyugat-európai közösségnek éppen ezért tartozása van velünk szemben. Orbán szerint az európai kérdés mindaddig nyitott marad, amíg nem bővítik az Uniót. A magyar miniszterelnök beszédét egyszer nyíltszíni taps szakította meg, és nagy tetszéssel fogadta a hallgatóság a beszéd befejezését is. Éppen ezért volt feltűnő, hogy Schröder kancellár meglehetősen hidegen fogadta Orbán Viktor kijelentését (néhányszor udvariasan összecsapta a tenyerét), s a konferencia után gyorsan távozott Gnieznóból ? igaz, ezt előzetesen is így tervezték.

A Visegrádi Négyek vezetői ezután istentiszteleten vettek részt a gnieznói székesegyházban, majd az érseki rezidencia erkélyéről többek között Orbán Viktor is köszöntötte a lengyel város odasereglett polgárait. A magyar miniszterelnök kijelentette: Lengyelország mindig számíthat hazánk segítségére.