Oroszország túlteszi magát az 'afgán szindrómán'

További Külföld cikkek

Szergej Jasztrzsembszkij, az orosz elnök szóvivőjének minapi kijelentése miszerint nem kizárt az afganisztáni levő terrorista kiképző táborok elleni megelőző csapás, több, fontos kérdésre világított rá. Írásunkban Vitalij Davidov és Igor Deniszov - az Interfax szemleírónak - kommentárját ismertetjük.

Moszkva túllép az "afgán szindrómán"

Moszkva minden valószínűség szerint túllép az úgynevezett "afgán szindrómán" és felülvizsgálja viszonyát bizonyos nemzetközi realítások iránt. Míg korábban az orosz hivatalos körök csupán elítélték a tálibokat a nemzetközi terrorizmus támogatása miatt, most úgy tűnik, hogy a vezetés kész arra, hogy erőt alkalmazzon saját, és szövetségesei nemzeti érdekeinek megvédésére.

A "korlátozott létszámú szovjet kontingens" Afganisztánból történt kivonását követő 10 év alatt Moszkva nem akart különösebben reagálni az országban történő eseményekre. Feltehetőleg amiatt, mert az afgán háború idején körülbelül 15 ezer katonát vesztett, ami a sajátos "afgán szindróma" kialakulásához vezetett. Ugyanakkor a polgárháború sújtotta, nagyrészt a Pakisztán által pénzelt tálibok által uralt Afganisztán a drogcsempészet és a nemzetközi terrorizmus központjává vált. Itt talált menedékre talált például Osama bin Laden, akit az USA első számú közellenségének tartanak és őt teszik felelőssé amerikai polgárok ellen elkövetett sorozatos merényletekért.

Lehetséges, hogy Moszkva továbbra sem figyelne különösebben arra, hogy mi történik Afganisztánban, ha nem kellene foglalkoznia Csecsenfölddel. Az afgán talibok és a csecsen fegyveresek hamar megtalálták a közös nyelvet és megállapodtak az együttműködésről. Nem titok, hogy többek között Afganisztánon keresztül csempésznek fegyvereket, többek között légvédelmi rakétákat Csecsenföldre. Ismert az is, hogy a szeparatisták oldalán olyan zsoldosok harcolnak, akiket afgán táborokban képeztek ki. Jasztrzsembszkij épp ezeket említette meg a lehetséges "preventív csapások" célpontjaként.

Osama bin Laden
Menedékre talált Afganisztánban

Az elnöki szóvivő kijelentésére az orosz politikai elit nem reagált egyértelműen. Az orosz parlament összes frakciója közül csupán a Zsirinovszkij vezette liberális demokraták részesítették támogatásban a gondolatot, akik szerint már rég oda kellett volna csapni. A többi frakcióvezető sokkal inkább visszafogottabban nyilatkozott, Gennagyij Szeleznyov, az alsóház elnöke még azt is feltételezte, hogy Jasztrzsembszkij csupán a magánvéleményét mondta el.

Jasztrzsembszkij viszont azonnal cáfolt: "ilyen kérdésben nem lehet magánvélemény" - jelentette ki. Azt tanácsolta a képviselőknek, hogy tanulmányozzák az új orosz katonai doktrinát, amely szerint lehetséges a megelőző csapás, és nem csupán hagyományos, de atomfegyverrel is.

Természetesen szó sincs atomfegyver alkalmazásáról Afganisztánban, de az orosz katonák teljesen konkrétnak tekintették a feladatot. A honvédelmi minisztérium már ki is dolgozta a megelőző akciók részleteit is. A honvédelmi tárca képviselői kijelentették, hogy "politikai döntés esetén azonnal végrehajtják a csapásokat".

Az orosz honvédelmi tárcából származó értesülések szerint a "Szövetség Déli Pajzsa" elnevezésű, 1999-ben és 2000-ben végrehajtott hadászati parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat tárgya a FÁK déli határainak biztosítása és megerősítése volt. A gyakorlat során feldolgozták a betörő fegyveres osztagok visszaverésével és a szélsőségesek támaszpontjaira és kiképző központjaira irányuló megelőző hadműveletekkel kapcsolatos tennivalókat. A preventív akciókra vonatkozó politikai döntés esetén csak a légierő tevékenységével számolnak, nem tervezik a szárazföldi csapatok alkalmazását.

Egyelőre még nem érkezett utasítás az előkészületekre, de feltételezhető, hogy az orosz felső vezetés már foglalkozott ezzel a kérdéssel. Másképp nem nyilatkozott volna Jasztrzsembszkij és Ivanov külügyminiszter sem válaszolt volna Minszkben az egyik tudósító kérdésére a következőképpen: "ha jelentkezik az Oroszországot potenciálisan fenyegető veszély, akkor lehetséges, hogy megelőző csapásokat mérünk a fegyveresek afgán területen levő támaszpontjaira".

Most csak az a kérdés, hogy valóban csapást mérnek-e ezekre a bázisokra, vagy csupán a szóbeli fenyegetésekre és villongásokra korlátozódik a moszkvai lendület. Katonadiplomáciai források véleménye szerint sok minden függ a tálibok reagálásától, akik siettek kijelenteni, hogy semmi rosszat nem terveznek Oroszország ellen.

Mindenki tudja azonban, hogy a szavak és a tettek gyakran eltérnek egymástól. "Amennyiben megismétlődnek a hét évvel ezelőtt történtek, amikor afgán fegyveresek megtámadták a Tadzsikisztánban állomásozó orosz határőrök 12. számú őrsét és 25 katonát megöltek, akkor senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy a válasz nem várat magára", - jelentette ki az orosz honvédelmi minisztérium egyik munkatársa. Magyarázatként pedig hozzáfűzte, hogy ebben az esetben Oroszország nem lesz egyedül, hanem a FÁK-beli szövetségeseivel együttműködve teszi meg a válaszlépéseket. Például úgy, hogy "üzbég repülőgépeken orosz pilóták repülnek, az afgán támaszpontok elleni bevetésekre pedig tadzsik repülőterekről indulnak a gépek".

Aligha akad most bárki is, aki precízen meg tudná megjósolni az orosz közvélemény reagálását egy esetleg akcióra. Ismert, a politikai elit, rendszerint gyorsan kigyógyul a különféle szindrómákból, ebben az értelemben az afgán sem kivétel.

Így aztán, ha netán mégis hadműveleteket hajtanának végre, az orosz parlament alsó- és felsőházának többsége minden bizonnyal szolidáris lesz a végrehajtó hatalommal. Amint az a csecsen konfliktussal kapcsolatos események is megmutatták már, a nemzetközi reagálás különösebben nem izgatja az orosz politikusokat, ha úgy érzik, hogy igazuk van és belföldön még a támogatását is élvezik. Ráadásul, ha figyelembe vesszük a korábbiakban már említett Osama bin Laden nevét is, a reakció bizonyára nem is lesz túlságosan negatív...