Vegyes támogatás a palesztinoknak

Arafat és Putyin Oroszország támogatja a palesztin nép államalapítási törekvéseit

Putyin barátságosan fogadta Arafatot és megismételte: Oroszország támogatja a palesztin nép államalapítási törekvéseit. Hozzátette azonban, hogy az ügy nagyon bonyolult, és hangsúlyozta, hogy a konfliktust párbeszéd útján kell megoldani. Oroszország ellenzi, hogy Arafat szeptember 13-án egyoldalúan kikiáltsa a palesztin államot, mert az a békefolyamat összeomlásához vezethet.

Arafat vegyes fogadtatásban részesült

A palesztin vezető nem vesztegette az időt az amerikai elnök pihenőhelyén folytatott tárgyalások kudarca után. Arafatnak ez a tizenhatodik állomása (bár Kairóban háromszor is járt) azon a diplomáciai körúton, amelynek célja a külföld támogatásának megszerzése a palesztin állam szeptember 13-án tervezett kikiáltásához, illetve Jeruzsálem majdani palesztin fővárosnak való elismeréséhez. Slomo Ben-Ami, izraeli külügyminiszter korábban hevesen kritizálta Arafat körútját és azzal vádolta a palesztin politikust, hogy félretájékoztatja a világ vezetőit.

Jeruzsálem sorsa Jeruzsálemet, a muszlimok, a zsidók és a keresztények által egyaránt szentként tisztelt várost, mindkét fél fővárosául szeretné. Camp Davidben Arafat elutasította Ehud Barak izraeli kormányfő azon kompromisszumos javaslatát, hogy a palesztinok kapjanak önkormányzati jogokat Kelet-Jeruzsálem arablakta negyedeiben, és ,,korlátozott szuverenitást" a muszlim és keresztény szent helyek felett. A palesztinok ragaszkodnak hozzá, hogy Izrael teljes egészében juttassa vissza az 1967-ben elfoglalt Kelet-Jeruzsálemet. Az izraeli fennhatóságot egyébként egyetlen más ország sem ismeri el. Az agresszív zsidó telepespolitika miatt a korábban szinte teljesen arabok által lakott Kelet-Jeruzsálemben ma fele-fele arányban oszlik meg a lakosság a két népcsoport között.

Arafat mérsékelt támogatást kapott Nagy-Britanniában és Franciaországban, viszont több sikerrel járt az észak-afrikai és Öböl menti országokban. A dél-afrikai vezetés szintén támogatásáról biztosította, de Törökország és Irán hűvösen fogadta. A keményvonalas teheráni vezetés az egész békefolyamatot ellenzi, szerintük nem csak Kelet-, de Nyugat-Jeruzsálemet is a palesztinoknak kellene adni. Azt sem sikerült elérnie, hogy az iszlám konferencia külön ülést hívjon össze Jeruzsálem ügyében. Arafat moszkvai látogatásának végeztével Norvégiába utazik, ahol találkozik Simon Perezzel, az izraeli kormányfő megbízottjával. Várhatóan Jeruzsálem és a palesztin menekültek kérdéséről tárgyalnak majd.

Egyiptom és Szaúd-Arábia támogatása a legfontosabb

Arafat két legfontosabb támogatója továbbra is Egyiptom és Szaúd-Arábia. Egyiptom a térség katonailag és gazdaságilag is egyik legerősebb állama, és mint Izrael szomszédja és a zsidó államot legelőször elismerő arab ország, továbbra is fontos szerepet játszik az arab-izraeli békefolyamatban. Szaúd-Arábia az arab világ vezető állama, az iszlám két legszentebb helyének őrzője.

Mindkét ország a palesztinokhoz hasonló, egyértelmű álláspontot foglal el Kelet-Jeruzsálem ügyében, a városrészt teljes egészében arab fennhatóság alatt szeretnék látni. Elemzők szerint Rijád és Kairó keményvonalassága komoly szerepet játszott abban, hogy Arafat elutasította Barak izraeli miniszterelnök kompromisszumos ajánlatát Camp Davidben, ami korlátozott szuverenitást adott volna a palesztinoknak Kelet-Jeruzsálem egyes részei felett.

Hajlana az arab világ a kompromisszumra?

Arafat körútja júl. 26. Egyiptomban tárgyal Mubarak elnökkel júl. 27-28. Szaúd-Arábia és Jemen támogatásukról biztosítják júl. 29. Franciaország és Nagy-Britannia júl. 31. Rabatban VI. Mohamed marokkói és II. Abdullah jordán királlyal tárgyal aug. 1. Algériában Buteflika elnökkel folytat megbeszéléseket aug. 2. Szudán után újra Egyiptom aug. 3. Dél-Afrikában Mbeki jelenlegi és Mandela volt elnök támogatását szerzi meg aug. 5. Törökországban hűvös fogadtatás aug. 6. Líbiában Kadhafival tárgyal, majd az Egyesült Arab Emírségekbe utazik aug. 9. Ismét Egyiptomban aug. 10. Iránban hűvös fogadtatás aug. 11. Moszkva

A The New York Times értesülései szerint azonban, most először az 52 éve zajló konfliktus során az arab vezetők maguk is engedményeket fontolgatnak Jeruzsálem ügyében. A legkeményvonalasabb iszlám fundamentalistákat leszámítva ugyanis már senki nem gondolja komolyan a térségben, hogy az izraelieket el lehetne űzni, ezért lassan körvonalazódik a valódi megegyezés lehetősége. Arafat egyedül nem engedheti meg magának, hogy kompromisszumot kössön Jeruzsálem kérdésében, mert az nem csak palesztin, hanem közös muszlim ügy is. Nem kizárt, hogy látszólag változatlan álláspontjuk ellenére a szaúdi és egyiptomi vezetés ma már hajlik rá, hogy támogassák Arafatot a megegyezésben, különösen, hogy a békefolyamat eredményes lezárása komoly gazdasági hasznot hozhat az egész térségnek - fejtegeti a Times.

Fahmi Howeidi, egyiptomi kommentátor szerint Jeruzsálem kérdését össze kellene kötni a palesztin menekültek ügyével. ,,Az emberek fontosabbak, mint egy hely, még ha az a hely a Haram al-Sarif is. Isten majd megvédi templomait." - írta Howeidi a kairói Al Ahram című napilapban a jeruzsálemi Óváros szent helyére utalva, ahol az iszlám harmadik legfontosabb mecsete áll, és ahonnan a hagyomány szerint Mohammed próféta a mennybe emelkedett. Több arab tisztviselő szerint megegyezésre lehetne jutni, ha Izrael elismerné, legalább elvben, a több mint hárommillió palesztin menekült hazatérési jogát. A palesztinok nagy része 1948-ban menekült el a mai Izrael területéről, amikor a zsidó állam megalakult.