Noriega tábornok leülte 17 évét, de nem szabadul

Manuel Noriega hiába kérte a bíróságtól hogy haza térhessen, újabb büntetés vár rá. Panama volt diktátora az elmúlt 17 évet egy floridai börtönben töltötte, ahova drogkereskedelem miatt került. Vasárnap lejár büntetése, de nem mehet haza. Franciaország kiadatását kérte, és az amerikai igazságügyi minisztérium méltányolta Párizs igényét. A volt tábornokot pénzmosással vádolják Európában. Noriega fellebbezett kiadatása ellen, de csütörtökön másodfokon is elvesztette a pert. Így nincs akadálya, hogy hamarosan újra bíróság elé vigyék.

Noriega 1983-89 között vezette Panamát. A tábornok hivatalosan sohasem nyilvánította magát államfőnek, de gyakorlatilag ő irányította a szorosa miatt stratégiai fontosságú államot. Hatalmát az amerikai hadsereg törte meg. Az USA 1989-ben szállta meg Panamát és akkor hadifogolyként szállították az Államokba Noriegat. A mostani perben a volt tábornok éppen azzal érvelt, hogy a hadifoglyokat büntetésük után haza kell küldeni. Az amerikai bíróság azonban megállapította, hogy nem hadifogolyként raboskodott Floridában, hiszen polgári bíróság ítélte el drogkereskedelemért. A volt tábornok kiadatását azért kérte Franciaország, mert a kokainüzletből származó bevételét ottani bankokban próbálta tisztára mosni. 3 millió euró gyanús pénz befektetésével vádolják. Noriega több luxuslakást is vásárolt Párizsban.

A tábornok azzal sem járt volna jól, ha hazaengedik. Panamában többek között gyilkossággal és korrupcióval vádolják. Noriega ügyvédein keresztül azt üzente, hogy otthon szeretné bizonyítani ártatlanságát.

Az 1934-es volt diktátor Panamavárosban született és Peruban járt katonai akadémiára. A 60-as évek végén már fontos tisztje volt a hadseregnek, a 68-as és 69-es puccsokban is részt vett. A 70-es évek első felében gerillákat üldözött az ország nyugati felében. Ekkor lett a CIA ügynöke is, az amerikai titkosszolgálat ugyanis támogatta a szélsőbaloldali milíciák elleni harcot.

1981-ben felrobbantották az akkori panamai elnök repülőgépét. Egy magas rangú katona később azt vallotta, hogy a merénylet mögött Noriega állt. A következő két év hatalmi harcai után Noriega vette át az ország irányítását, de nem lett hivatalosan elnök. Kezdetben jól kijött az amerikaiakkal. Segített amerikai pénzt pumpálni a salvadori és nicaraguai jobboldali milícistáknak, és közvetíteni próbált Fidel Castro és Washington között is.

Noriega egyre keményebb eszközökkel, többször gyilkosságokkal hallgatatta el ellenzékét. Az USA kegyeiből kiesett a kezelhetetlenné vált tábornok, és az ellenzéket támogatva megpróbálták Washingtonból megszervezni eltávolítását. Az összeesküvők lebuktak, Noriega pedig nagy propagandahadjáratot indított az életére törő gazdag fehérek ellen. Ő maga az ország többségéhez hasonlóan afrikai-spanyol keverék, és faji ügyet kreált a politikai harcból. 1988-ban emeltek vádat ellene drogkereskedelemért. A kolumbiai kokain-kartellekkel együttműködve gyarapította magánvagyonát. John Kerry, a Demokrata Párt legutóbbi elnökjelöltje ekkor már az USA legnagyobb külpolitikai baklövésének nevezte a tábornok korábbi támogatását.

1989-ben választásokat tartottak Panamában, amit Noriega elcsalt. Az USA előbb gazdasági szankciókkal próbálkozott majd megszállták az országot és elfogták a tábornokot.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!