Ismét Parvanov lett Bulgária elnöke
További Külföld cikkek
- Volodimir Zelenszkij hajlandó területekről lemondani, és befejezni a háborút, ha Ukrajnát felveszik a NATO-ba
- A szíriai lázadók betörtek Aleppóba, sokan meghaltak
- Senki nem táncolt még úgy a meleghimnuszra, mint Donald Trump
- Potyautassal a fedélzetén repült a New Yorkot Párizzsal összekötő járat
- Megszavazták az aktív eutanáziáról szóló törvénytervezetet Londonban
Az országos választási bizottság hétfői közlése szerint a második fordulóban leadott szavazatok 99 százalékának összeszámlálása alapján a szocialista párti (posztkommunista) Parvanov a voksok csaknem 76 százalékát mondhatja magáénak. Ellenfelére, Volen Sziderovra, a nacionalista és Európai Unió-ellenes Ataka (Roham) párt jelöltjére a szavazók 24 százaléka voksolt.
Újabb öt év
Így újabb öt évig Parvanov lesz Bulgária elnöke. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Fekete-tenger partján fekvő ország 2007. január elsején az ő vezetésével csatlakozik majd az EU-hoz. A Bulgáriában 1989-ben lezajlott rendszerváltás óta Parvanov az első politikus, akit kétszer választottak meg a legmagasabb közjogi tisztségre. Bulgáriában az elnöki méltóság jobbára ceremoniális jellegű, az érdemi hatalmat a kormány és a parlament gyakorolja, de az államfőnek erkölcsi tekintélye van, és törvényalkotási vétóval rendelkezik.
Szergej Sztanisev bolgár kormányfő szerint Parvanov megválasztása egyenértékű egy EU-tagsági népszavazással, hiszen a régi-új elnök elszánt híve Bulgária euroatlanti integrálódásának. Bulgária, ahol a családok 29 százaléka a létminimum szintje alatt él, az EU legszegényebb tagállama lesz. Politikai elemzők szerint azonban Parvanov újbóli megválasztása annak jele, hogy a balkáni ország stabilizálódott.
Sziderov: cigányok és törökök választották Parvanovot
A vesztes Sziderov elismerte, hogy aránytalanul erősebb ellenféltől szenvedett vereséget, de egyben azt is hangoztatta, hogy mozgalma bizonyította: immár kikerülhetetlen politikai erő Bulgáriában. Parvanov győzelmét kommentálva Sziderov azt hangoztatta, hogy az államfőt a "cigány gettók és a török kisebbség" segítette ismét az elnöki székbe. Sziderov egyébként maffiának minősítette a politikai elitet.
Bolgár politológusok elismerik, hogy Bulgáriában a szélsőséges nacionalista populizmus jelenléte tény, de mint arra Zsivko Georgijev, a Gallup intézet elemzője felhívta a figyelmet, ez a fajta politika nemcsak Kelet-, de Nyugat-Európában is jelen van. Utalt arra, hogy populisták vesznek részt a lengyel és a szlovák kormányban, és ezek az elemek nagymértékben részesei voltak az elmúlt hetek magyarországi zavargásainak is, illetve hogy a legutóbbi romániai választásokon az ultranacionalisták csaknem 13 százalékos eredményt értek el. Sziderov pártja a 2005-ben rendezett parlamenti választások nyomán került a 240 fős bolgár parlamentbe, ahol 21 képviselője van.
A győztes Parvanov híveinek szájízét némileg keserítheti a rendkívül alacsony választási részvételi arány. A bolgár választópolgárok 59 százaléka nem nyilvánított véleményt arról, hogy kit szeretne az ország élén látni.