Ígéretkánaán

2004.09.29. 10:24
A két elnökjelölt programját tekintve az amerikaiak csak jól járhatnak a választások után. A kampány két, egymásra szinte minden elemében hasonlító ígérethalmazt eredményezett, nagyobb eltérés egyedül a nemzetbiztonság területén tapasztalható. A jelöltek programjai, fejezetenként.
Nemzetbiztonság

Kerry új szövetségeket kötne, a Bush féle "tenni akarók" szövetségével szemben a "tenni képesek" szövetségét hirdeti. Az új kor követelményeinek megfelelően modernizálná a hadsereget (Elegendő, jól képzett haderő a veszélyek legyőzésére - a repiket kritizálták a haderő túlterheltsége miatt). A terror elleni háborúban a hadsereg mellett következetesebben támaszkodna a diplomáciára és a titkosszolgálatokra. Legfőbb lépésként azonban enyhítené az Egyesült Államok függőségét a közel-keleti olajtól. Ezt leginkább az új, alternatív energiaforrások kutatásának kiemeltebb támogatásával érné el. Abból, hogy környezetvédelmi programjában szót sem ejt az alaszkai nemzeti parkokban végzett olajfúrásokról, arra lehet következtetni, hogy a közel-keleti függőséget leginkább mégis alternatív olajforrások felkutatásával kívánja csökkenteni.

A belbiztonság növelését a határok, repterek, kikötők szigorúbb őrizetével oldaná meg. Mindezt természetesen a személyi szabadság további korlátozása nélkül, bár bővebben nem fejti ki elképzeléseit programjában. Növelné a nemzetvédelemben fontos szerepet játszó hivatalok és ügynökségek költségvetését is.

Bush programja az eddigi eredmények méltatásán túl új tételeket is hirdet a nemzetbiztonság erősítésére. Ezek közül a legfontosabb, hogy egy kézbe összpontosítaná az Egyesült Államok ötvennél is több titkosszolgálati szervének irányítását, új terrorelhárító központot hozna létre, növelné a titkosszolgálati munka kongresszusi ellenőrzését. Kerryhez hasonlóan a hadsereget is modernizálná, a létszám növelése helyett azonban a jelenlegi haderő jobb kihasználásával. A nemzetbiztonság növelése érdekében támogatná a kutatásfejlesztési programokat.

Gazdaság

Kerry kampányában jól fizető munkahelyek megteremtését ígérte. Ennek érdekében csökkentené a munkahelyeket a Távol-Keletre és Kelet-Európába kiszervező cégek adókedvezményeit és a világkereskedelmi megállapodások szigorúbb betartatását követelné. (A világkereskedelmi szerződéseket Bush elnöksége alatt éppen az Egyesült Államok sértette meg, többek között az acélipari védővámok - az amerikai gazdaságra nézve inkább káros, mint hasznos - bevezetésével)

Bushhoz hasonlóan Kerry is csökkentené az adókat, az elnökkel szemben azonban nem a leggazdagabb, hanem a középrétegeket támogatná. Kampányprogramja szerint a változások a lakosság 98, a vállalkozások 99 százalékát érintenék kedvezően.

A várható bevételkiesések és a nemzetbiztonsági költekezés mellett Kerry arra a bravúrra készül, hogy csökkenti a költségvetés Bush alatt elszaladó hiányát.

Bush gazdasági programja leginkább oktatási programján alapul. Az új munkahelyek teremtése érdekében növelné a szakképzés támogatását, hogy megteremthesse a "XXI. század munkahelyeit". Ennek érdekében más az általános iskolai képzést is megreformálná - ehhez az első lépéseket már első elnöki mandátuma alatt megtette, igaz, "Gyermek nem maradhat le" című programjának megvalósításához a demokrata kritikák szerint csak a szövetségi pénzügyi támogatás hiányzott.

Az elnök kitart a gazdagoknak kedvező adóreformja mellett, ugyanakkor az adórendszer további egyszerűsítését hirdeti. Fő munkahelyteremtő programja azonban a "Lehetőség övezetek" címet viselő elképzelés, mely zöld mezős beruházásokra ösztönözné mind az állami, mind a magánszektort.

Oktatáspolitika

Bush gazdasági programjában meghirdetett oktatáspolitikájához hasonlóan Kerry népnevelési programja sem visszafogottabb előzőleg már ismertetett elképzeléseinél. Leghangzatosabb hívószavai az "Egy jó tanárt minden osztályba", az "Este hatig nyitva tartó iskola", illetve a "Mindenki számára elérhető egyetem, életen át tartó tanulás". Ez utóbbi érdekében négyezer dolláros adóhitelt nyújtana az egyetemi tandíj ellenében.

Egészségügy

Kerry egészségügyi programja a gazdaságinál nem kevésbé populista és nem jobban kiforralt. Egyszerre tesz ígéretet a befizetések (források) csökkentésére és a juttatások (kifizetések) növelésére, valamint az ellátórendszer bővítésére. Hogy mindez a költségvetési hiány csökkentése mellett is sikerülhessen, Kerry háborút hirdetett a bürokrácia ellen. A kampányprogram szerint az egészségügyi kiadások mintegy negyedét a papírmunka és az adminisztratív követelmények emésztik fel, a demokraták ezeken a költségeken spórolnának.

Bush ezzel szemben az egészségbiztosítás magánosítása mellett érvel. Ennek első lépéseként adómentes tőkeszámlára fizethetnék be egészségügyi hozzájárulásukat a biztosítottak, így a befizetett összeg felett is maguk rendelkezhetnének. Új egészségügyi központok építésével bővítené az ellátó hálózatot. Decentralizálná az egészségügyi ellátórendszert, nagyobb állami beleszólást engedélyezve a pénzforrások elosztásában. A gyógyszerárak csökkenését a generikus (azaz a lejárt szabadalmi védelmű) gyógyszerek és a márkagyógyszerek élesebb versenyétől reméli.

Egyéb ügyek

Az amerikai választóközönség markáns megosztottsága miatt a 2004-es kampány során olyan klasszikus vitatémák, mint az abortusz, vagy a melegjogok gyakorlatilag nem játszanak döntő szerepet. A szekértáborok beágyazottsága miatt a két jelölt gyakorlatilag csak a fő témákra koncentrál - mint láthattuk, kevés különbséggel.