Háborút indított a civilek ellen Putyin

A tavaszi hadüzenet után nyílt háborút indított az oroszországi civil szervezetek ellen Vlagyimir Putyin. Az orosz parlament alsóháza, a Duma szerdán 370 igen szavazattal, tizennyolc ellenében első olvasatban elfogadta a kormány soron kívül tárgyalt törvényjavaslatát. A tervezetnek még két parlamenti szavazáson kell átjutnia az életbe lépéshez.

Logikai csavarok

A tervezet elfogadása gyakorlatilag felszámolná az orosz civilszférát. A nemzetközi civil szervezeteket - köztük a Human Rights Watchot, az Amnesty Internationalt, a Greenpeace-t vagy a Ford Fundationt - egyszerűen kitiltaná az országból. A nemzetközi szervezetek legfeljebb úgy maradhatnának az országbnan, ha teljes mértékben orosz fiókszervezeteket nyitnának, bár ezt a törvény némileg ellentmondásosan egy másik paragrafusában szintén tiltja, írja a New York Times.

Az orosz civil szervezetek számára tilos lenne külföldi munkatársak alkalmazása illetve külföldi támogatás elfogadása. A szervezetek a jövőben kötelesek lennének bármilyen adatot átadni a hatóságoknak, akik amúgy is a mostaninál is szigorúbb ellenőrzés alatt tartanák őket.

Kémek, demokraták

A civilek elleni háború tavasszal indult, amikor a KGB-utód titkosszolgálat, az FSZB vezetője, Nyikolaj Patrusev konkrétan kémkedéssel vádolt meg olyan nemzetközi civil szervezeteket, mint a Békehadtest vagy a brit egészségügyi civil szervezet, a Merlin.

Bár Patrusev kijelentései nemzetközi felháborodást okoztak, Putyin visszakozás helyett tovább folytatta a támadást, mondván a civil szervezetek beavatkoznak az orosz belpolitikába, írja a New York Times. Tény, hogy több civil szervezet támogatást nyújtott ellenzéki mozgalmaknak is, hogy nyilvánosságot kaphassanak az amúgy szigorúan ellenőrzött orosz sajtóban.

Az Oroszországot vasszigorral- és akarattal irányító Putyin nyilvánvalóan az ukrajnai narancsforradalom tapasztalatai miatt tart a civil szervezetektől. Ott főként amerikai és brit civil szervezetek támogatásával teremtették meg az ellenzéki mozgalmak a második nyilvánosságot és szervezték meg a Kucsma féldiktatúráját elsöprő tiltakozási mozgalmat.

Totális ellenőrzés

Putyin bírálói szerint a mostani törvénytervezet felszámolná az utolsó olyan szektort is Oroszországban, ahol az állam nem rendelkezik teljes hatalommal. Ráadásul, ahogy a felső ház elnöke, Szergej Mironov megjegyezte, "megeshet, hogy a vízzel együtt a babát is kiöntjük". A civil szervezetek ugyanis számos területen hiánypótló tevékenységet folytatnak, állami feladatokat vállalnak át. A Ford Alapítvány például évi tízmillió dollárral támogat oktatási programokat és AIDS-betegeket kezelő intézményeket.

Mironov amúgy optimista a törvényt illetően. A javaslatról a felső háznak is szavaznia kell, a házelnök szerint pedig biztos, hogy ezalatt több változtatást is kieszközölnek. Ennek ugyanakkor némileg ellentmond, hogy a javaslat soron kívül, bizottsági egyeztetések nélkül került a Duma elé.

Steven Solnik, a Ford Alapítvány orosz származású, amerikai állampolgárságú oroszországi igazgatója is bízik benne, hogy eredményesen lobbiznak majd a törvény a külföldi szervezeteket sújtó szigora ellen. Ennek ellenére problémásnak tartja a javaslatot, mivel az az orosz civil szervezeteket is ellehetetleníti. "Az egész javaslat egy elbaltázott kísérlet a kormány részéről egy olyan terület szabályozására, amihez nincs közük. Különben is, a civil szféra nem szorul rendbe tételre, támogatásra annál inkább" - nyilatkozta a Timesnak.