A Putyin-korszak legsúlyosabb válsága

Elnökségének legsúlyosabb válságát éli át Vlagyimir Putyin, nyilatkozta a Der Spiegel német hírmagazin elektronikus kiadásának Klaus Segbers német politológus. Az egyik berlini egyetem Kelet-Európa szakértője úgy vélte, hogy a megfigyelők jelen pillanatban nem tudják, mi lenne a megoldás Csecsenföldön, a Kaukázusban. A baszkföldi és az észak-írországi konfliktusok hasonlóak. Ezeken a helyeken is évtizedek óta próbálkoznak megoldással.

Leszálló ágba került

A terrorcselekmények mindenesetre az orosz elnök szempontjából nagyon kedvezőtlen időpontban történnek. Putyin első ízben próbál Oroszországban szociális reformokat megvalósítani, a nyugdíjasok és a veteránok számos kedvezményét el akarják törölni. Putyin népszerűségi mutatója első ízben leszálló ágba került, ez legsúlyosabb válsága azóta, hogy elnök, közölte a szakértő.

"A moszkvai színházban közel két éve történt túszejtés viszonylag elszigetelt eset volt. Az oroszok többsége nem érzett rokonszenvet a túszejtők iránt, Putyin az általános egyetértés légkörében cselekedhetett, nem érzett belpolitikai ellenszelet, amit most azonban érez" - tette hozzá Segbers.

Példaként szolgálhatna

Szerinte az érzelmi okokon kívül vannak más szempontok is, amelyek miatt Oroszország nem adja fel Csecsenföldet. Csecsenföld történelmileg a Szovjetunióhoz tartozott, és a rendszer bukása után a tagok egymás után váltak ki az unióból. Most nem akarják az orosz tagköztársaságokat is feladni. Egy sikeres csecsenföldi leválás példaként szolgálhatna Ingusföld és Dagesztán számára.

A túszejtők és támogatóik egy esetleges függetlenség után sem nyugodnának meg, s megpróbálnának a szomszédságban is iszlám hitre épülő államképződményeket létrehozni. Ezek a csoportok nem panaszkodhatnak pénzhiányra, az észak-kaukázusi harcosokat jemeni és szaúd-arábiai alapítványok pénzelik, közölte Segbers.

Tárgyalnia kellene

A szombati német lapok közül a Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy vélte, hogy Oroszország konfliktusa a csecsenekkel enyhébb is lehetne, s talán meg is lehetne oldani, ha az ország nyugati-demokratikus, jogállami civiltársadalom lenne, ám nem az.

Sokan mondják, hogy Putyinnak tárgyalnia kellene hitelt érdemlő csecsenekkel. Csecsenföld teljes függetlenségébe azonban nem egyezne bele, s helyében más vezetők is így tennének. Az oroszországi föderációt nem csak a Kaukázusban tarkítják muzulmán népek települési vidékei. Ezeknek a népeknek idővel kedvük támadna arra, hogy ugyanúgy cselekedjenek, mint a csecsenföldi irredenták. Már a távoli Baskíria muftija is iszlámista és Amerika-ellenes jelszavakat hangoztat - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.