Szélsőségesek üzenetei hódítanak Európában

Annak ellenére, hogy a legtöbb európai országban a szélsőjobboldali pártok nincsenek bent a parlamentben, üzeneteik egyre nagyobb teret nyernek, hozzájárulva a politikai közbeszéd radikalizálódásához - írja elemzésében a Le Figaro.

A francia lap szerint jobb- és baloldalon egyaránt megfigyelhetőek a populizmus jelei akkor, amikor az Európai Unió pár héten belül megnyitja kapuit Románia és Bulgária előtt, de nem képes az európai alkotmányos szerződés francia és holland elutasítása után újradefiniálni feladatát.

Közös téma

Annak ellenére, hogy eredetük és kedvenc témáik országonként változik, az ultra-nacionalisták követeléseiben számos közös elem figyelhető meg a Le Figaro szerint: visszatérés az erős államhoz, a hagyományokhoz és egyfajta morális rendhez, a korrupt elit leváltása, a külföldi kizárása, a nemzeti preferencia hirdetése, az Európai Unió mint valami új gyarmatosító és kifosztó erő megkérdőjelezése.

Az ötven éve tabunak számító idegengyűlölet és a rasszizmus kifejezései újra előkerülnek. A Brit Nemzeti Párt a fehér britek kultúráját és a nők szüzességét fenyegető parazita bűnözőként bélyegzi meg a bevándorlókat. A szlovák nacionalisták a cigányok sterilizálását, a Román Nemzeti Egységpárt pedig azok felszámolását vetette fel.

Hollandiában az iszlám cunamijáról van szó, míg a magyar szélsőségesek egy olyan listával álltak a nyilvánosság elé, amelyen politikai szereplőket zsidóként jelöltek meg - emlékeztet a konzervatív lap. (Az őszi Kossuth téri tüntetéseken magyar politikusok zsidó származását plakátokra írták és a felszólalók az általuk zsidónak tartott politikusok neveit olvasták fel.)

Védtelen rétegek

Bal- és jobboldal különböző stratégiákkal próbálja a szélsőségesek előretörését elfojtani: van ahol, betiltják a nyíltan nacionalista pártokat (Belgium), van ahol a választási rendszerrel szorítják ki őket a hatalomból (Nagy-Britannia, Franciaország) és van ahol azt remélik, hogy a hatalomba bekerülve megszelídül a szélsőjobb (Ausztria, Olaszország, Lengyelország, Szlovákia) - hangsúlyozza a Le Figaro.

A nacionalizmus a valamennyi társadalmat más-más szinten érintő politikai, kulturális, szociális és gazdasági válság kifejeződése - mondta a lapnak Pascal Perrineau politológus.

A legtöbb európai országban a szociális hálóval rendelkező ipari kapitalizmusból a versenyképességre koncentráló poszt-indusztriális kapitalizmusba való átmenet zajlik, amely egyre inkább védtelenül hagyja a munkásrétegeket. A nacionalista pártok ez utóbbiaknak ajánlják azt, amit a skandináv politológusok a "gondviselő állam sovinizmusának" neveznek.

Hatalmon kívül

A nacionalizmust az egyre nyíltabb és kozmopolitább társadalmak is táplálják, ahol a családjaikkal hosszabb időre letelepedő bevándorlók koncentrációja figyelhető meg.

A szélsőjobboldal a zárt társadalom előhírnöke; szerinte le kell állítani az országok nyitási folyamatait. Harmadik tápláló elem pedig az európai társadalmak demokratikus fáradtsága: a szélsőjobb a politikai képviselet vélt vagy valós bűneit mindig is elítélte, ezért a társadalom politikától való elfordulását is kitűnően tudja politikailag kihasználni. Ebben van az ereje, és ezért veszít belőle, amikor maga is bekerül a hatalomba - mutatott rá a politológus.