Szabadul a RAF egykori vezetője

Kiengedik a börtönből a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) egykori német szélsőbaloldali szervezet vezetőjét, írja a BBC. Christian Klart 1982-ben többrendbeli gyilkosságért ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre, január 3-án szabadulhat feltételesen. Erről döntött hétfőn az illetékes stuttgarti bíróság, amely úgy ítélte meg, hogy Klar immár nem jelent veszélyt a társadalomra.

Az 56 éves Klar 1983 januárja óta volt börtönben. Egyebek közt azzal vádolták, hogy a hetvenes évek második felében több társával együtt részt vett az akkori szövetségi főügyész, Siegfied Buback, továbbá a Munkaadók Szövetségének elnöke, Hanns Martin Schleyer és Jürgen Ponto bankár meggyilkolásában.

Klar szabadulása után öt évig még próbaidőn lesz.

Ügye tavaly már vihart kavart

Christian Klar tavaly kegyelmi kérvénnyel fordult az államfőhöz, Horst Köhler azonban elutasította azt. Az elnököt többen bírálták amiatt, hogy személyesen találkozott a volt terroristával.

Klar fogva tartásának körülményein a hatóságok ugyanakkor már az elmúlt hónapokban jelentősen enyhítettek. Az 1977-es Buback-gyilkosságban pedig új elemként merült fel az az információ, amelyet elsőként a meggyilkolt főügyész fia tett közzé arról, hogy Christian Klar állítólag közvetlenül nem vett részt apja meggyilkolásában. Saját ügyét nehezítette viszont a volt terrorista azzal a levéllel, amelyet a Baloldal pártjának címezve juttatott ki a börtönből 2007 elején. Ebben az imperializmus, illetve a tőke hatalmának megdöntésére szólított fel.

A volt RAF-terroristák közül ily módon már csak az ugyancsak gyilkosság miatt elítélt, 52 éves Birgit Hogefeld marad börtönben. Az ő kegyelmi kérvényét Köhler államfő korábban ugyancsak elutasította. Az 1993 óta börtönben lévő Hogefeld esetében a börtönben töltendő minimális idő 2011-ben jár le.

Színpadtechnikus lehet belőle

Klar valószínűleg nem lesz munkanélküli, ugyanis a többi között a híres Berliner Ensemble színház igazgatója is megerősítette, hogy tárt karokkal várja a volt terroristát. Claus Peymann közölte, hogy színpadtechnikusi gyakorlatot kínál az egykori bűnözőnek. A gyakorlat három-hat hónapig tart, és utána sikeresen elhelyezkedhet. Mint mondta, az ajánlatot jól megfontolták, azzal egyetért az üzemi tanács. A többi Klaron múlik, aki értesülések szerint több más állásajánlattal is rendelkezik. Christian Klar egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy él-e a felkínált álláslehetőséggel.

Eleinte az USA-ellenesség volt a jellemző

A Rote Armee Fraktion az 1967-68-as diákmozgalom születésekor baloldali és antiimperialista (főleg USA-ellenes és vietnami háborút bíráló) irányvonalat követett, még akkor is, ha ma még élő tagjai és egykori szimpatizánsai néha szélsőjobboldali nézeteket is vallanak.

Az egyik hatvanas évekbeli baloldali tüntetésen, az Amerika-barát perzsa sah, Reza Pahlavi ellen demonstráltak a német diákok Berlinben. Az 1967. június 2-i megmozduláson egyiküket, Benno Ohnesorgot egy rendőr lelőtte.

A radikálisabb egyetemisták ezután úgy gondolták, hogy az állam immár illegális eszközökkel lép fel ellenük, ezért ők is használhatják ezeket az eszközöket. A diákok még ekkor is a "dolog elleni erőszak" periódusánál tartottak. Két frankfurti áruházban is tüzet gyújtott 1968. április 2-án Andreas Baader, Gudrun Ensslin, Thorwald Proll és Horst Söhnlein.

A német rendőrség már két nap múlva elkapta a tetteseket. Ekkor azonban hiba történt az (állam)gépezetben: egyrészt rendkívül súlyos ítéletet hoztak az elkövetők ellen - három év fegyház -, viszont a védők fellebbeztek, és így a vádlottak szabadlábra kerültek.

Gerillacsoportot szerveztek

A fellebbezéseket elutasították, és ekkor Baadernek és szeretőjének, Ensslinnek is be kellett volna vonulnia a börtönbe. Ők azonban a jogerőssé vált ítélet után illegalitásba vonultak, és addigi ügyvédjükkel, Horst Mahlerrel együtt egy városi gerillacsoportot kezdtek szervezni.

A városi gerillák nem jutottak messzire: 1970-ben ismét elfogták Baadert, egy rendőrspicli, Peter Urbach ugyanis beköpte őt.

Ekkor tűnt fel Ulrike Meinhof, aki addig baloldali lapoknál - többek között a "konkret"-nál dolgozott. Meinhof újságíróként ismerte meg Baaderéket, rendszeresen írt az áruházi gyújtogatásokról is. Meinhof azzal állt elő, hogy újságíróként könyvet akar írni a gyújtogatóról, akit ezért interjúra invitált.

Baadert ekkor átszállították a Német Központi Társadalomtudományi Intézetbe. Innen Meinhofék fegyveres akcióval szabadították ki. Az 1970. május 14-ai akcióban - amelynek előkészítésében Horst Mahler is részt vett - súlyosan megsérült az intézet egyik munkatársa.

Utóbb ezt az akciót nevezték a terroristák a Rote Armee Fraktion, a RAF megszületésének, bár vannak, akik az áruházi gyújtogatásoktól számítják a csoportosulás történetét. A RAF elnevezés a csoport 1970. június 5-ei nyilatkozatában - amelyet Ulrike Meinhof írt az Agit 883 című lapba - szerepel először.

A RAF történetéről szóló cikkünket itt találja meg.