Spanyolországot áraszthatják el a kitoloncolt románok
További Külföld cikkek
- Magyar középiskolák bezárására készülnek Szlovákiában
- Évtizedekig nem beszéltek, mostantól már kereskednek – így békült ki két ázsiai óriás
- Észak-Koreára kilátást nyújtó kávézót nyitott a Starbucks
- Csalásra gyanakodnak, újraszámolják a román elnökválasztás szavazatait
- Okafogyott lett a munkájuk – hazatértek az albániai menekültközpontokból az olasz rendőrök és szociális gondozók
Az Európai Parlamentben a korábbi tartózkodó álláspont helyett hétfőn vitára bocsátják az olasz kormánynak azt, az előző héten kiadott rendeletét, amely megkönnyíti az európai uniós állampolgárok kitoloncolását Olaszországból, adta hírül a NewsIn hírügynökség.
A döntés azután született, hogy egy Róma környéki cigánytáborban élő, romániai roma bevándorló az olasz rendőrség gyanúja szerint megtámadott és megerőszakolt egy olasz asszonyt. Az áldozat később belehalt sérüléseibe.
Románia a kezdetektől vitatta a kitoloncolási intézkedést, mert az szerintük egyes bűncselekmény elkövetésével vádolt románok miatt az összes Romániából érkező bevándorlót sújtja. A HotNews.ro információi szerint a Human Rights Watch és más jogvédő szervezetek is azzal érveltek, hogy a döntés az előzmények ismeretében egy közösség, és nem általában bármelyik európai állampolgár ellen irányul, ez pedig ellentétes a nemzetközi alapelvekkel.
Az elmúlt napokban a spanyolországi román szervezetek is bírálták az olasz kormány döntését. A spanyol ABC honlapja szerint e szervezetek arra figyelmeztettek, hogy az olasz kormány rendelete miatt a kitoloncolástól tartó románok közül több ezren szökhetnek Olaszországból Spanyolországba - amire a két ország földrajzi közelsége és nyelvi hasonlósága miatt is nagy esély van -, és félő, hogy a nem várt bevándorlóhullámmal esetleg bűncselekmények elkövetésével vádolt román állampolgárok is Madridba vagy Castellónba érkezhetnek, ahol már sok, részben beilleszkedett spanyolországi román él, még saját pártot is alapítottak.
Bevándorlással foglalkozó európai szervezetek is sürgették a spanyol kormányt, hogy a tömeges illegális bevándorlás elkerülésére fokozza a határőrség ellenőrzéseit. Az olasz példa alapján ugyanis úgy látják, hogy a bizonytalan hátterű, sokszor bűnöző új bevándorlók nemcsak a spanyoloknak, hanem a korábban érkezett románok megítélésének is árthatnak.
Tarthatatlan volt a helyzet Rómában
"Mielőtt Románia belépett az Európai Unióba, Róma volt a legbiztonságosabb város" - jelentette ki Róma polgármestere a héten. Walter Veltroni azt is közölte, hogy az év első felében lopásért, nemi erőszakért vagy emberölésért letartóztatottak 75 százaléka román állampolgár volt.
Több külföldi elemző éppen a városvezetés és a kormány határozatlanságát okolja a helyzet eldurvulásáért, ugyanakkor tény, hogy már a Románia EU-csatlakozása előtti évben is sok romániai bevándorló érkezett Olaszországba. A Times honlapján ismertetett rendőrségi statisztikák szerint az elmúlt másfél évben ezzel párhuzamosan 76 gyilkosságot, 300 nemi erőszakot és több ezer rablást és emberrablást követtek el Olaszországban román állampolgárok.
Haza várják őket
A Times adatai alapján több mint kétmillió román állampolgár él valamelyik uniós tagországban. A korábbi kelet-európai csatlakozók között favoritnak számító Nagy-Britannia és több másik ország részben bezárta kapuit a január 1-jén csatlakozott Románia és Bulgária munkavállalói előtt, ezért 2007-ben a Romániából kivándorlók százezrei jobbára Olaszországba és Spanyolországba mentek - elsősorban a nyelvi (a román az olaszhoz és a spanyolhoz hasonlóan az új latin nyelvek közé tartozik) és a kulturális kapcsolatok miatt .
A csatlakozás utáni látványos kivándorlási hullám elsősorban annak köszönhető, hogy Romániában rendkívül alacsonyak a fizetések. A régi tagországokban - sokszor feketén - munkát vállalók a többszörösét kereshetik korábbi fizetésüknek: egy pincér például négyszer annyit keres Spanyolországban, mint Romániában. A bevándorlók nem feltétlenül meggazdagodni akarnak, a legtöbben hazaküldik a fizetésük felét a Romániában maradt családtagjaiknak, amivel egyébként a román gazdaság is jól jár.
A román munkaügyi miniszter a héten bejelentette, hogy a tapasztalatok alapján december közepéig kidolgoznak egy olyan stratégiát, amivel csökkenthetik a kivándorlás mértékét, illetve visszacsábíthatják a külföldi munka reményében távozók egy részét. Tervezik például, hogy különleges kedvezményeket adnak azoknak a romániai munkáltatóknak, amelyek korábbi kivándorlókat alkalmaznak, az önként hazatérőknek pedig megpróbálnak munkalhetőségeket teremteni, és adókedvezményeket is kapnának egy meghatározott ideig.
Az utóbbi időben megsokszorozódtak a román állampolgárok által elkövetett bűncselekmények Olaszországban, ahol korábban pedig főleg a marokkói és az albán bevándorlók jelentették a legnagyobb problémát. A legtöbb ilyen bűncselekményt Rómában követték el; többek között leszúrtak egy nőt a metróban, brutálisan megvertek egy kerékpárost, és hárman megpróbálták kirabolni az Oscar-díjas rendezőt, Giuseppe Tomatore-ét.
Az erőszakos cselekmények több nagyvárost is érintettek. Milánóban például feltehetően román rablók megverték az egyik kávézó hetvenöt éves tulajdonosát, és a pult mögött megerőszakolták a lányát. Egy fiatal román férfit azzal a váddal tartóztattak le, hogy egy templom lépcsőjén erőszakolt meg egy asszonyt.
Nem mindenkinek jött össze
A jó fizetések reményében Olaszországba érkező román nők általában idős olaszok gondozásával foglalkoznak, míg a férfiak többsége az ingatlankereskedelemben, építkezéseken vagy takarítóként dolgozik, és sokuknak a társadalomba is sikerül beilleszkedniük, olvasható a Guardian honlapján.
A válság kialakulásához főleg az vezetett, hogy nagyon sok bevándorló - akár önhibáján kívül - nem tudott rendes állásban elhelyezkedni, és a város környékén kialakult nyomortanyákon vagy a folyóparton kötött ki. Ők nagyrészt romániai romák. Az erőszakos cselekmények elkövetői legtöbbször ezeknek a táboroknak a lakói.
A beilleszkedett románok üdvözölték az olasz kormány fellépését a bűncselekmények elkövetésével gyanúsítottak ellen, akiket Románia imázsának aláásásával vádolnak. A perifériára szorult bevándorlók eltávolításától elsősorban az Olaszországban a románokkal szemben kialakult ellenszenv csökkenését remélik. Hiába szólított fel ugyanis Romano Prodi olasz miniszterelnök az idegengyűlölő túlkapások elkerülésére, a feszült helyzetben egyre többször támadtak meg olasz szélsőségesek romániai bevándorlókat, és követelték több százezer román azonnali hazatoloncolását.
Spanyolországban még nyugalom van
Nem ennyire rossz a csaknem egymillió romániai bevándorló megítélése Spanyolországban, ahol a marokkóiak és az ecuadoriak mögött a románok alkotják a harmadik legnagyobb bevándorlóközösséget. A BBC által 2006 végén megkérdezett spanyolok pozitívan viszonyultak az országukban dolgozó román állampolgárokhoz, és kiemelték a két nemzetnek a latin kultúrából eredő kötődését. A pesszimistábbak ugyanakkor azt jósolták, hogy a túl intenzív bevándorlás komoly kihatással lesz a spanyol társadalomra, és többek között éppen az erőszakos cselekmények megszaporodásától tartottak.
Egy 2006-os felmérés alapján a spanyol gazdaságnak egyébként nagy szüksége van a bevándorlókra: a romániai munkavállalók közül például a legtöbben az építő- és a szolgáltatóiparban dolgoznak, és pont ez a két szektor indult hihetetlen fejlődésnek az elmúlt években. A felmérésből az is kiderült, hogy Spanyolországnak 2020-ig összesen további négymillió bevándorlóra lenne szüksége ahhoz, hogy a munkaerőpiaca lépést tudjon tartani a gazdaság fejlődésével.
A spanyolok - hosszabb távon gondolkodva - a romániai munkavállalók integrálása mellett fontosnak tartják a bevándorlók kultúrájának és nyelvének ápolását is. Az egyik egyetem például kifejezetten a romániai bevándorlók gyerekeinek indított román nyelvi kurzust, mivel a családjukkal Spanyolországban élő gyerekeknek általában könnyebb spanyolul társalogni, írja a HotNews.ro. A kurzuson történelmet és földrajzot is tanítanak, a legkisebbekkel pedig többek között játékok segítségével szeretnék megismertetni a román hagyományokat és kultúrát.