Csalásgyanú és meglepetés az iráni választáson

2005.06.20. 15:25
Összeesküvést gyanítanak az iráni reformisták a pénteki elnökválasztás eredményei körül. A szavazáson meglepetésre a nagypolitikában ismeretlen teheráni polgármester, a világi, de a vallási vezetők teljes támogatását élvező Ahmadinedzsad futott be másodikként. Hozzá képest még az első helyen végzett exelnök, Rafszandzsani is reformernek tűnik.

Az elnökválasztáson leadott szavazatok szúrópróbaszerű újraszámlálását rendelte el Iránban az Őrök tanácsa, jelentette a Reuters. A pénteki szavazás a várakozásoknak megfelelően nem döntött az elnöki címről, hiszen ahhoz egy jelöltnek ötven százalékosnál nagyobb támogatást kellett volna szereznie. A pénteken sorra kerülő második fordulóba viszont általános meglepetésre Rafszandzsani exelnök mellett Mahmoud Ahmadinedzsad, Teherán keményvonalas polgármestere került be.

Sötét ló

Ahmadinedzsad jó szereplése már csak azért is meglepetés, mert a szavazást megelőző közvélemény-kutatások szerint az egyik legnépszerűtlenebb elnökjelölt volt. Bár Ahmadinedzsad az egyetlen világi jelölt, a megfigyelők szerint mégiscsak ő számít az Iránban a hatalmat ténylegesen gyakorló egyházi vezetés jelöltjének.

Ahmadinedzsad ráadásul országosan teljesen ismeretlen politikus, így kétséges, hogy valóban voltak támogatói Teheránon kívül. A választási eredmények ellen szombaton tiltakozott a reformisták legerősebb jelöltje, Mehdi Karubi ajatollah.

Hamarabb értesültek

Karubi szerint a választásokat hivatalosan felügyelő belügyminisztérium adatai szerint ő szerzett elég szavazatot a második körben való induláshoz, írja a Reuters. A választások eredményeit a belügyminisztériumnak kellett volna közölni, ám megelőzte ebben az Őrök tanácsa, az államegyház legfőbb vezető testülete. A konzervatív klérus testülete Ahmadinedzsadot hozta ki második helyezetnek.

Ez a reformisták szerint egyértelműen arra utal, hogy a hatalmát veszélyben érző klérus akár csalással is magához ragadná a világi főhatalmat is. A reformtábor hétfőn teljes mellszélességgel Rafszandzsani mellé állt, bár Irán 1989-97 közötti elnökeként a politikus nem bizonyult eltökélt reformernek. A demagóg szegénypárti nézeteket hirdető és a Forradalmi Gárda teljes támogatását élvező Ahmadinedzsadhoz képest azonban elvakult liberálisnak tűnik, amikor az amerikai-iráni kapcsolatok rendezését hangoztatja.

Alábecsült demagógia

Egyes elemzők szerint ugyanakkor a reformisták nem tudták igazán érvekkel alátámasztani a választási csalás vádját. Pletykaszinten terjednek a hírek arról, hogy a Forradalmi Gárda teljes körzetekben befolyásolta a szavazást, a hivatalos részvételi adatokat - 61 százalékos részvételről számolt be az Őrök tanácsa - szinte az összes elemző kétségbe vonja. Egy, a Reutersnek nyilatkozó, a neve elhallgatását kérő elemző szerint ugyanakkor a reformtábor alábecsülte a "magát egyfajta Robin Hoodként", a szegények bajnokaként beállító Ahmadinedzsad támogatottságát. Ahmadinedzsad "azoknak az érzéseit testesíti meg, akik gyűlölik a jómódúakat" - mondta az elemző a Reutersnek.

Az Őrök tanácsának közlése szerint száz, véletlenszerűen kiválasztott körzetben rendelték el a szavazatok újraszámlálását. Közleményük szerint a tanács maga döntött az újraszámlálásról, mivel azt hivatalosan egyetlen elnökjelölt sem kezdeményezte, írja a Reuters.